A Széchenyi Pihenőkártya kedvezményes adózású kerete jövőre 450 ezer forintra emelkedik, Ezen belül három alszámla lesz, külön szállásfoglalásra, rekreációra és vendéglátásra. Azt viszont még nem tudni, hogyan lehet majd elosztani a „zsebek” között a juttatás összegét, mert egyelőre csak a maximumokat határozták meg. Az elosztás lehetőségét kormányrendeletben fogják közölni. A munkáltatók azt szeretnék, ha szabadon lehetne dönteni arról, melyik dolgozó mire kéri a juttatást.
Hogyan lehet majd feltölteni a Széchenyi Pihenőkártyát?
A Széchenyi Pihenőkártyánál a maximális (kedvezményes adózással adható juttatási) összegek már megvannak (szálláshely-szolgáltatásra 225 ezer, vendéglátásra 150 ezer, szabadidős és rekreációs szolgáltatásra 75 ezer forintig), de a felhasználás, feltöltés szabályait később határozzák meg, kormányrendeletben.
Jelenleg még nem lehet tudni, hogy kötelező lesz-e arányosan elosztani a három „zseb” között a pihenőkártyára kapott összeget vagy a dolgozó maga döntheti el, hogy miből mennyit kér, esetleg csak egyféle szolgáltatást (például vendéglátást) akar-e igénybe venni. A törvény alapján bármelyik lehetőség kijöhet a kormányrendeletben. Sőt a kettő kombinációja sem kizárt, vagyis hogy az összeg egy része kötött lenne, a többiről szabadon dönthetne a munkáltató vagy a munkavállaló.
Fotó: MTI
A szállodák azt szeretnék, ha arányos elosztás lenne, vagyis ha a pihenőkártyára kapott összeg felét szálláshelyfoglalásra, harmadát vendéglátásra, hatodát szabadidős szolgáltatásra utalná a munkáltató. Ez ugyanis garantálná, hogy mindenképpen legyen szállásfoglalás is. De vajon mit szeretnének a munkavállalók és a munkáltatók, és mi lenne a legjobb a gazdaságnak?
A szabad felhasználást támogatnák
Az Országos Humánmenedzsment Egyesület és a Cafeteria TREND magazin közös felmérésben azt vizsgálta, hogy a SZÉP kártya feltöltési lehetőségei közül melyik módszer szolgálná jobban a felhasználók érdekeit, melyik esetben lehetne maximalizálni a kártyán átmenő forgalmat, serkentve a gazdaság működését az egyes megcélzott területeken keresztül. 755 munkáltatót kérdeztek meg, akik majdnem negyedmillió embert foglalkoztatnak.
A felmérésből az derült ki, hogy a döntő többség (94,7 százalék) szerint csak akkor lehet maximális összegben kihasználni a SZÉP kártya lehetőségeit, ha a munkáltató vagy a munkavállaló szabadon dönthet, melyik alszámlára mennyi pénzt szeretne a teljes juttatásból. Mindössze 1,19 százalék tartaná előnyösnek, ha az utalt összeget rögzített szabály szerint (arányosan) kellene felosztani, és csak 4,11 százaléknak lenne optimális, ha részben rögzített arányok, részben szabad felhasználás lenne.
Hova vezetne, ha kötelezően megszabnák?
Volt olyan vélemény, hogy a kötött feltöltési arány egyszerűsítené az adminisztrációt, míg mások szerint technikailag nem lenne nehéz kezelni a 3 keret szabad feltöltését. A szabad felhasználás támogatóinak fő érve, hogy mindenkinek az lenne hasznos, ha a lehetőségekhez képest maximális összeget tudnának a dolgozók igénybe venni a pihenőkártyával. Ezt azért nehéz központilag rögzített aránnyal megvalósítani, mert még az egy cégen belül dolgozóknál is jelentősen eltérhetnek az igények, nemhogy az ország összes munkavállalójánál.
A kötött feltöltési arány azt eredményezné, hogy olyan alszámlára is kerülne pénz, melyet a dolgozó nem tud (könnyen) felhasználni. A dolgozók emiatt lehet, hogy általánosan kisebb összeget igényelnének a kártyájukra, vagy egyáltalán nem is vennék igénybe ezt a juttatást. A munkáltatók hangsúlyozták, inkább nem használnak olyan juttatást, aminek kétséges a sikere a munkavállalók körében. Vagyis ha kötött felhasználás lesz, akkor inkább nem kérnek a pihenőkártyából.
Jövőre már nemcsak 16 százalék személyi jövedelemadót (szja), hanem 10 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho) is kell fizetniük a béren kívüli juttatásokra, így a Széchenyi Pihenőkártyára is. 500 ezer forint felett viszont már 27 százalékos az eho, és akkor is, ha például a pihenőkártyán belüli valamelyik keretösszeget átlépik.
