Az Európai Parlament február 27-én fogadta el az uniós Természet-helyreállítási rendeletet (EU NRL), amely értelmében 2030-ig az unió tengeri és szárazföldi ökoszisztémáinak 20, míg 2050-ig 100 százalékát kell jelentősen javítani, azaz rossz állapotból jó állapotba kell hozni. A jogkövetkezményekkel járó és mérhető célokat megfogalmazó törvény a világ mondhatni legambiciózusabb természetvédelmi céljainak megvalósítását tűzte ki, amelyhez hasonlóra évtizedek óta nem volt példa.
Elkaszálták
A tervezet azonban időközben elvesztette a többségi támogatást, majd „a tagállamok az uniós nagykövetek pénteki ülésén sem tudták elérni a Természet-helyreállítási rendelet elfogadásához szükséges minősített többséget” – mondta el a 24.hu-nak Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. Így aztán a Környezetvédelmi Tanács korábban formaságnak tekintett „végszavazása” március 25-én meg sem történhet, nem is kerül napirendre. Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy az 1990 óta a legjelentősebb természetvédelmi kezdeményezésnek tartott rendelet
Az Európai Parlamentben ugyanis még a kormánypárti képviselők, is igennel szavaztak a szövegre, a magyarok közül egyedül a jobbikos képviselő voksolt nemmel. Az ilyenkor szükséges minősített többséghez legalább 15 tagállam támogatására van szükség, amelyek az unió lakosságának 65 százalékát képviselik.
Olaszország, Hollandia, Ausztria, Svédország, Belgium, Lengyelország és Finnország eleve bejelentette, hogy nemmel szavaz vagy tartózkodik. Ebben a helyzetben az NRL támogatottsága épp csak egy százalékkal lépte át a küszöböt, Magyarország pedig 2,1 százalékot képvisel, így aztán a magyar kormány pálfordulása a többség elvesztését jelentette. A WWF szakértője úgy véli, az Európai Parlament és 19 tagállam támogatása ellenére a rendeletet szakmailag nem indokolt, utolsó pillanatban meghozott politikai döntések kaszálták el.
Az élővilág állapota ránk is hat
Korábban az Ökológiai Kutatóközpont is kiállt a rendelet elfogadásáért. Közleményükből kiderül, hogy eddig számos korábbi, az élővilág állapotának javítását célzó nemzetközi kezdeményezés kudarcba fulladt, vagy csak igen szerény javulást eredményezett. Hiába voltak szakmailag megalapozott vállalások, ezek megvalósítása rendre elmaradt. A most elkészült EU Természet-helyreállítási rendelet alapvetően más, mivel jogkövetkezményekkel járó, mérhető célokat fogalmaz meg.
Az ÖK legutóbbi országos felmérése megállapította, hogy a természetes élőhelyeknek csak kevesebb, mint 10 százaléka van jó állapotban, és ez is inkább a hegyvidéki, erdős vidékekre szorítkozik. A természeti állapottal szorosan összefügg az ember számára nélkülözhetetlen szolgáltatások megléte és változatossága is, mint például az árvízvédelem, beporzás, rekreáció, turizmus, szénmegkötés, faanyag, stb.
Az élővilág állapotával áttételesen összefüggő hatások is befolyásolhatják életminőségünket, mint például az állati eredetű betegségek szabályozása, a zöldfelületek mentális és testi egészségre gyakorolt pozitív hatásai, a parlagfű mennyisége, a talajok termőképessége. Az összes ökoszisztéma-szolgáltatás minősége az élővilág állapotától függ, ezért alapvető befolyással van a hazai élővilág természetessége a Fenntartható Fejlődési Célok számos vállalására, mint amilyen a tiszta vízhez, az egészséges élethez való hozzáférés, vagy az éghajlatváltozás hatásainak jelentős mérséklése.
A természet-helyreállítás a jelen környezeti krízis kezelésének egyik fontos és költséghatékony módja a természet-helyreállítás, az egyre gyakoribb aszályok és új kártevők már most komolyan veszélyeztetik a mezőgazdasági termelést. Az ökológusok kiemelik:
“A természet helyreállításával a téves véleményekkel szemben a mezőgazdálkodás is nyer. Például a beporzók állományának erősítése nélkül a beporzást igénylő növények terméskiesése 25-32 százalék lesz, illetve a helyreállítás a kártevők elleni védelmet is fokozza vegyszerhasználat növelése nélkül”.
