Tudomány

Mától már hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák

Mike Pellinni / Getty Images
Mike Pellinni / Getty Images

A sötét, téli periódus elsősorban a világosság és a napfény hiánya miatt meggyötri a testet és a lelket – tél végére tápanyagkészleteink megfogyatkoznak szervezetünk egyre inkább „lemerül”, a napsütés hatása szó szerint léleksimogató. Karácsony után már egyre hosszabbak a nappalok, de a napi egy-két perc nem jelentős változás, az ember mind jobban várja a tavaszt.

Március 20-án pedig eljött a várva várt pillanat, hajnali 4:07:09 másodperckor bolygónk átszáguldott a tavaszponton. Ez a tavaszi napéjegyenlőség napja, a fény és sötétség éves periodikájában pedig vízválasztó dátum:

ma egyaránt 12-12 órás a sötét és a világos periódus, innentől kezdve a nappal mind nagyobb teret nyer.

Egy hónap múlva, április 20-án már 14 óra telik el napkelte és napnyugata között, majd a világosság június 20-án éri el, a nyári napfordulón, amikor 16 órán keresztül láthatjuk a Napot. De mit jelent a tavaszpont, és miért változik egyáltalán a világos és sötét periódus időtartama?

Ekliptika és égi egyenlítő

A tavaszpont egy képzeletbeli „hely” bolygónk pályáján, az égi egyenlítő és az ekliptika metszéspontján. Képzeljünk el egy hatalmas gömböt, aminek Földünk a középpontja, majd vetítsük rá az Egyenlítőt, így kapjuk meg az égi egyenlítő vonalát. A Földről nézve az állócsillagokhoz képest a Nap mozog az éggömbön, egy év alatt ír le egy kört, ez az ekliptika.

Utóbbi pedig két helyen metszi az égi egyenlítőt: az egyik a tavaszpont, a másik az őszpont, ma este pedig a tavaszponton száguldunk át olyan 107-109 ezer km/óra sebességgel.

Dől a bolygó

A nappalok és éjszakák napról-napra változó időtartamának oka a Föld forgástengelyének dőlése: a már említett ekliptika síkjához képest nagyjából 66,5, a merőlegeshez mérten 23,5 fok. A Nap körüli pályáján ezt végig megőrzi, ezért nagyon leegyszerűsítve a nyári időszakban az Északi-sark „bólint” kicsit jobban a Nap felé, télen pedig a déli.

Csillagunk pedig azon a féltekén látható több ideig a horizont felett, amelyik „felé néz”.

Van azonban az évnek két napja, a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, amikor a Föld helyzete miatt a tengelyferdeség nem befolyásolja a napsugarak beesési szögét, pontosabban e két napon a sugarak derékszögben érik az Egyenlítőt. Ennek következménye, hogy idén március 20-án, a tavaszi napéjegyenlőség napján 12 órán át van sötét és 12 órán keresztül világos Földünk minden pontján.

Egyetlen időpillanat a nap-éj egyenlőség
Kezdődik a csillagászati tavasz, a nappalok már hosszabbak az éjszakáknál. Napunk „áthaladt” a tavaszponton, de nem 12–12 óra a sötét és világos periódus hossza.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik