A magyar miniszterelnök az újság főszerkesztőjének, Thomas Schmidnek nyilatkozott, amikor emlékeztetett arra, hogy kettős állampolgárság mindenütt létezik a Kárpát-medencében. „Ha egy szlovák, aki Magyarországon él, szlovák állampolgárságot akart, semmi nem állt az útjába” – utalt rá a kormányfő, hozzáfűzve, hogy ugyan ez vonatkozik a Magyarországon élő románokra, vagy szerbekre és horvátokra is. „Csak egy ország, mégpedig Magyarország nem oldotta meg ezt a problémát eddig” – jelentette ki a miniszterelnök, majd hozzátette „most ezen változtattunk”. „Az így szerzett magyar állampolgárság nem jelenti választói jog biztosítását is” – szögezte le.
A szlovák reagálással, illetve azzal kapcsolatosan, hogy a Szlovákiában élő magyarok automatikusan elveszítik szlovák állampolgárságukat, Orbán Viktor emlékeztetett: az új szlovák miniszterelnökkel, Iveta Radicovával megállapodott abban, hogy ismét felveszi a munkát az a közös kormánybizottság, amelynek keretében tisztázni lehet ezeket a kérdéseket, illetve javaslatokat terjeszthetnek elő a megoldásra. „Egy éven belül visszatérünk a kérdésre” – jelentette ki a miniszterelnök.
Arra a kérdésre, hogy a külföldiek földvásárlási tilalma miként egyeztethető össze az Európai Unió nyitottságának szellemével, a kormányfő azt válaszolta: Magyarországnak olyan szerződése van az unióval, amely nem engedélyezi a külföldiek magyarországi földszerzését. A törvény alapjául az a tény szolgál, hogy vannak olyan országok – köztük Magyarország -, amelyekben a föld jóval olcsóbb, mint más államokban. „Amennyiben az árak ezen a piacon egységesek lennének, lehetőség nyílna e szabályozás megváltoztatására” – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor ugyanakkor hangsúlyozta. „Üdvözöljük, ha külföldiek Magyarországon cégeket alapítanak”. Ennek kapcsán utalt arra, hogy az európai vállalatok új technológiákat hoznak az országba, ami – mint rámutatott- „jóval olcsóbb annál, mintha a szóban forgó technológiákat nekünk kellene kifejleszteni”. Kiemelte azt is, hogy a külföldi vállalatok egyben munkahelyeket teremtenek. „Örömmel várjuk a német vállalatokat is” – fűzte hozzá.
Afganisztánról is szót ejtett; elmondta, hogy Magyarország kész jelenlegi kontingensének növelésére, ugyanis a kormányfő szerint a NATO-ról, illetve ténylegesen arról van szó, hogy a nyugati civilizáció biztonsága az atlanti szövetségen áll vagy bukik. „Ezért Magyarország is hozzá kíván járulni a biztonságot célzó erőfeszítésekhez” – szögezte le a miniszterelnök, aki szerint ennek a szándéknak csak a költségvetés szab határt.
Orbán Viktor az újság kérdésére válaszolva visszaemlékezett az 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetésén történtekre is. „Úgy vélem, hogy az újratemetés országunk számára még fontosabb volt, mint a vasfüggöny lebontása. Tényleges változás nem történhetett volna Magyarországon az alapvető erkölcsi kérdések tisztázása nélkül. A civilizáció első törvénye arról szól, hogy a halottakat el kell temetni. A halottakat is megilleti az emberi méltóság” – fogalmazott ennek kapcsán a miniszterelnök.
Saját akkori szerepéréről szólva Orbán Viktor úgy emlékezett: „250 ezer ember előtt a keleti blokkban elsőként követeltem, hogy a szovjet hadsereg vonuljon ki Magyarországról. Erre egész életemben büszke leszek, habár talán egyszerűen csak szerencsém volt” – fűzte hozzá a miniszterelnök.
A Die Welt ezt követően arról kérdezte a kormányfőt: miként lehetséges, hogy az „egykori kommunista diktátor”, Kádár János a felmérések szerint a szabadságszerető magyarok körében az ország 20. századi legrokonszenvesebb politikusának számít? A miniszterelnök szerint „a halottaknak mindig van egy előnyük az élőkkel szemben”. „Az ember szelídebben tekint rájuk, és hajlamos arra, hogy megszépítse a dolgokat” – fogalmazott Orbán Viktor. „Minden politikussal így történik ez, egyszer majd velem is” – fűzte hozzá.
Arra a kérdésre válaszolva, vajon becsüli-e a Berlinben élő, egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas írót, Kertész Imrét, Orbán Viktor elmondta: személyesen ismeri őt, ott volt, amikor az író egy magyar állami kitüntetést vett át. „Amikor Kertész Imre megkapta a Nobel-díjat, levelet váltottunk” – emlékezett vissza a kormányfő, hangsúlyozva: „Válaszát azon értékes kéziratok között őrzöm, amelyek birtokomban vannak”.
„Kertészt Magyarországon gyakran támadják. Remélem, hogy ismét megtalálja majd azt az alkotói nyugalmat, amelyre az íráshoz szüksége van” – jelentette ki a miniszterelnök.
