Tudomány

Hóval, faggyal jöhet a februári meleg böjtje?

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu
Sokan azt találgatjuk, vajon a februári tavasz után jön majd a márciusi-áprilisi tél? Most már inkább az extrém meleg folytatásának kell drukkolnunk, mert a természet annyira beindult, hogy akár egy átlagos márciusi időjárás is károkat okozhat.

A tavaly kezdődött El Nino a déli félteke nyarán, decemberben érte el a csúcsát, és már a szezon kezdetén tudni lehetett, hogy a 2023/2024-es tél még a mostanában megszokottnál is enyhébb és csapadékosabb lesz hazánkban– itt részleteztük az összefüggést. Így is történt, ez a tél volt 1901 óta a legmelegebb, miközben a február sorra hozta az áprilist idéző rekordmelegeket.

A hétköznapokban nyilván sokan pozitívan fogadták az extrémitást, hiszen kevesebbet kell fűteni, és nagykabátra sincs feltétlen szükség, ugyanakkor a jövőt illetően némi aggodalom is megfigyelhető a közhangulatban: „meglesz ennek a böjtje, márciusban, áprilisban jön majd a fagy és hóvihar.”

Egyelőre nem látszik

A természet nyilvánvalóan nem így működik, nem pótolja be az esetleges elmaradásokat, de a feltételezés érthető. Lehetetlen feledni 2013 márciusát, amikor 14-én egy északi hidegbetörés nyomán jelentősen esett a hőmérséklet, és szélviharral párosuló havazás bénította meg a Dunántúlt, a Nyírségben pedig hatalmas ónos eső okozott több hétig tartó áramszünetet. A Belügyminisztérium azóta mémmé vált sms-üzenettel „nyugtatta” az embereket: „Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe!”

Ha az enyhe február nem is predesztinálja, attól még jogos a kérdés, miszerint az idén is visszatérhet még a tél kora tavasszal?

A rövid válasz az, hogy fagy és hó lehet, de a 2013-ashoz hasonló, rendkívüli időjárás feltételei az idén nem látszanak

– mondja a 24.hu megkeresésére Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.

MELINDA HAVASI / AFP Egy hókotró tisztítja az E75-ös autópályát Győr közelében 2013. március 15-én, egy nappal azután, hogy heves hóvihar csapott le a térségre.

Az átlag most már pusztít

Ha a normál, megszokott állapotokat tekintjük, amikor az év legnagyobb részében a nyugat-keleti (zonális) áramlás uralkodik, Magyarország klímáján a fagyok áprilisban szűnnek meg végleg. Először a hónap első felében délnyugaton és persze a városokban, majd a hónap végével már az Északi-középhegységben sem kell nulla fok alatti hőmérsékletre számítani.

Jelenleg azonban a polárfront összeomlása miatt észak-déli irányú (meridionális) az uralkodó áramlás. A poláris örvénynek is nevezett meteorológiai jelenség az északi hideg és a déli meleg légtömegek határán hullámzik körben a bolygón, mint egy gyűrű. Ha télen markáns a hőkülönbség, akkor az örvény stabil „határt” alkot, mint a feszes gumi a zsák száján. Amennyiben viszont az észak-dél közötti hőmérsékleti eltérés csökken, a poláris örvény gyengül, mintha a gumi meglazulna, túl tág lenne.

Ilyenkor alakulnak ki a meridionális hullámok, ezek egyik ágán hideg, északi légtömegek zúdulnak mélyen délre, míg a másikon meleg, déli levegő tör északra. Az elmúlt hetekben térségünk utóbbi, „meleg ág” hatása alatt állt és áll most is, ezért a példátlanul enyhe február. Ha azonban ez az extrém meleg nem tart ki folyamatosan, és a hideg ágba kerülünk vagy visszatérünk a normalitáshoz, akkor arcunkba csaphat a valóság, és időjárásunk április végéből hirtelen egy átlagos márciusba csúszhat vissza.

Átlag alatti hőmérséklet jelenleg nem látszik, de esetünkben már az átlag is hajnali fagyokat jelent akár hóeséssel

– magyarázza a szakember.

Gyorsan változik

Tökéletes példája ennek a magunk mögött hagyott hét, itt írtunk róla részletesebben – mindez azonban csak néhány napig tartott, gyorsan visszatértünk a „nem normálisba”. A probléma ezzel az, hogy a természet tökéletesen alkalmazkodott a kora tavaszig tartó fagyokhoz, ám a februári melegben felborult a rutin: a növények nagyon korán hajtani, virágozni kezdtek, emiatt komoly kárt okozhat még a teljesen átlagos márciusi időjárás is.

Szajki Bálint / 24.hu

A meridionalitás jellemzője, hogy gyorsan változó, szélsőséges időjárást okozhat, télből a nyárba és vissza, Molnár László helyzetünkre aktualizált szavai szerint: mintha valaki kapcsolóval váltogatná februárt és áprilist. Átmeneti, komolyabb hidegbetörések pedig stabil polárfront mellett is előfordulhatnak, ám ezeket ilyen távolságból még nem lehet látni.

És miért írtuk azt, hogy a 11 évvel ezelőtti, brutális hidegbetörés az idén már nem valószínű? Mert 2013 márciusában nem volt El Nino (épp átlagos hőmérsékleti viszonyok uralkodtak a Csendes-óceán trópusi régiójában), és a korábban említett, időjárásunkat alapvetően meghatározó poláris örvény is jóval erősebb állapotában volt, mint idén. A várható időjárásunk alteregóját legnagyobb valószínűséggel 2016. enyhe tavaszában találhatjuk meg.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik