A legifjabb generációk tagjai már nem is ismerik a hóval borított, fagytól csikorgó magyar telet, amikor még Budapest közepén is szánkózni lehetett a töltéseken vagy a lakótelepek építése után maradt, kevés földdel épp csak szemérmesen borított sitthalmokon. Lassan az idősebbek is beletörődnek, hogy ehhez ma már Kékestetőig kell menni, de legalább hegységeink hűvösebb mikroklímájára van szükség, ha komolyabb hóval fedett tájban akarunk gyönyörködni – és még délutánra se olvadjon el.
Nincsenek véletlenek, Magyarország éghajlata a klímaváltozás összetett hatásaiként hasonul egyre inkább a mediterránhoz, miközben bármikor megvan az esélye komoly fagyokkal járó, napokig, hetekig tartó hidegbetöréseknek is. Globálisan tekintve pedig kifejezetten nyugtalanító a helyzet, szinte nem telik el hét, hogy ne érkeznének hírek extrém időjárási jelenségekről a világ valamely pontjáról.
A brit Met Office hosszú távú időjárási előrejelzésekért felelős vezetője alig egy hete jelentette be, hogy az idei erős El Niño-szezon várhatóan markánsan rányomja bélyegét 2023/2024 telére – itt írtunk bővebben arról, hogy nagyon más lehet az idei tél, mint amit megszoktunk. De miben lesz más és miért? Mi az az El Niño, és hogyan befolyásolja a Kárpát-medencében a leghidegebb évszakot?
– Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát kérdeztük.
Meleg és párás El Niño
Nevezhetjük pillangó-hatásnak, hiszen a kiinduló pont Földünk tőlünk egyik legtávolabbi pontja, ám akkor ez egy kifejezetten gigantikus rovar. Dél-Amerika nyugati partjaitól Indonéziáig és Ausztráliáig húzódik ugyanis az a 10-15 millió négyzetkilométeres terület, ami az úgynevezett ENSO-jelenségen keresztül az egész bolygó időjárására komoly hatást gyakorol. Az angol betűszó feloldása El Niño – Southern Oscillation, azaz El Niño – Déli Oszcilláció, utóbbi váltakozást, ingadozást, eltérést jelent.
A jelenség alapja tehát egy hőmérsékleti anomália, amit a mindig keleti irányba fújó passzátszelek generálnak. Az erős légmozgás elmozdítja a felszíni meleg tengervizet, helyére pedig hideg víz áramlik felfelé a mélyből – ha a felszín hőmérséklete 0,5 Celsius fokot meghaladó mértékben csökken, akkor La Niña alakul ki. Ellenkező esetben, gyenge passzátszeleknél a víz vertikális mozgása elhanyagolható, a felszín melegszik: +0,5 fokos eltérés felett elkezdőik az El Niño.
A meleg víz jobban párolog, a légkör globális víztartalma megnő, amely régiónként más-más hatást vált ki, de az egész bolygón érezhető
– mondja a 24.hu-nak Molnár László.
Mediterrán meleg és sok víz érkezik
A La Niña és az El Niño szabálytalan időközönként váltogatja egymást, utóbbi általában 9-12 hónapig tart, de akár évekig is elhúzódhat. Idén az anomália nyár elején érte el a fél fokos határértéket, vagyis a mostani El Niño júniusban „született”, és azóta egyre erősödik. Jelenleg 1,8 foknál tartunk, a csúcsot pedig, december-február időszakában 2,3-2,5 fokra teszik a szakemberek. De ez még mindig a Csendes-óceán déli részének felszíni hőmérséklete – hogyan lesz ebből furcsa telünk?
Amint említettük, a hatalmas területről származó meleg, nedves levegő különböző hatásokat idéz elő a világ egyes részein, magában az ENSO-övezetben Dél-Amerikától Ausztráliáig, Kínáig, Indiáig a csendes-óceáni szigetvilágot is ide értve például szárazságot és hőséget okoz. Nem megyünk bele a részletekbe, de ezzel szemben Európában a nedvesség dominál. Olyan időjárási helyzet alakul ki, ahol a kontinens délnyugati részén erős ciklonok jönnek létre. Ezek óramutató járásával ellentétes irányú örvénylése pedig
A ciklonok másik oldalán viszont hideget „szívnak le” Szibéria felől, ezért a Brit-szigeteken és Skandináviában hideg, száraz időjárást okoznak, Dél-Európára pedig hozzánk hasonlóan melegebb időszak vár. Már csak az a kérdés, hogy milyen erősek lesznek ezek a hatások.
Eleve magasabbról indulunk
Ez az, amire nem tudjuk a választ, mert jelenleg senki nem tudja megmondani, hogy mi lesz az El Niño maximuma. Hazánk tekintetében igaz, hogy az 1,5 fokos pozitív anomália már 20 százalékkal több csapadékot eredményez – fontos kiemelni, hogy átlagban, amit akár hosszú száraz periódusok, és rövid, özönvízszerű esőzések is kiadhatnak.
Ahogy mi megyünk a télbe, úgy halad a déli félteke a nyárba, az ENSO-övezet egyre melegszik – ezért december-február az El Niño csúcsa –, és miként említettük, az előrejelzések 2,3-2,5 fokról szólnak. Ezen a ponton érdemes visszapillantani az elmúlt évek időjárására, az eddigi legmelegebb évet, 2016-ot az eddigi legerősebb El Niño kísérte (2015-ben kezdődött, a következő évet tudta jelentősebben befolyásolni), az anomália maximuma 2,6 fok volt. Ebből kiindulva a meteorológus szerint:
Az idei hasonlóan erős El Niño hatása a jövő év folyamán teljesedik ki igazán, de elég valószínű, hogy már az előttünk álló tél is dobogós helyre kerül a valaha mért legmelegebbek listáján.
2024 pedig jó eséllyel indul a legmelegebb év címért még a 2016-osnál enyhébb El Niño esetén is. Az ok, hogy szokatlanul hosszú, három évig tartó, és kifejezetten erős La Niña áll a hátunk mögött, ez a „negatív anomália” pedig épp az El Niño ellentéte: bolygószintű hűtő hatással, és Európa számára kevesebb csapadékkal jár – a 2022-es történelmi aszály élénken él mindenki emlékezetében, itt fejtettük ki a La Niña szerepét mindebben.
A globális átlaghőmérséklet emelkedését viszont még a La Niña globális hűtő hatása is csak tessék-lássék tudta elfedni, és azt sem mondhatjuk, hogy 2016 óta sikerült volna csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A bázis tehát magasabb, mint hét éve volt, az El Niño viszont hasonlóan masszívnak ígérkezik. Így nagy valószínűséggel a globális átlaghőmérséklet 2023-ban megközelíti, 2024-ben pedig meg is haladja a Párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 fokos pozitív anomáliát az iparosodás előtti állapotokhoz képest. Az 1,5 fok azért fontos, mert ennél az értéknél a Föld számos pontján, rövid távon olyan tényezők visszafordíthatatlan változása indulhat el – például Antarktisz tengeri jégfelületének gyors csökkenése vagy az Amazonas esőerdőinek kiszáradása –, amelyek idáig a Föld stabil éghajlatának alapkövei voltak.
