A Budapest Airport 80 százalékát kifizetné az állam, Nagy Márton már félre is tette rá a pénzt

848,8 millió euró, azaz mintegy 328,5 milliárd forint érkezett a kormány „nagybevásárló” cége, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. számlájára, amivel az állam megszerezheti a Budapest Airport Zrt. részvényeit. Pontosabban a repülőtér-üzemeltető anyavállalatának, az Airport Holding Tanácsadó Kft. 80 százalékának megvásárlásáról van szó – derül ki a Corvinust felügyelő nemzetgazdasági tárca alapítói határozatából, amelyet közvetlenül karácsony előtt írt alá Nagy Márton miniszter.

A változást január 19-én be is jegyzete a cégbíróság, bár abból, hogy mindössze 1000 forinttal, 18 007 704 000 forintra módosult a Corvinus alaptőkéje, nem látszik, hogy ez a lépés a valaha volt legnagyobb és – ahogy Nagy Márton emlegeti – legösszetettebb állami bevásárlási akciójához tartozik. Úgynevezett ázsiós tőkeemelést hajtottak végre, ami azt jelenti, hogy egy darab, névértéken mindössze 1000 forintos részvényt jegyez le az állam a Corvinusban, ez jelenik meg az alaptőkében, ám ennél sokkal több pénzt, 848,8 millió eurót bocsátanak a zrt. rendelkezésére. A névérték (1000 forint) és a kibocsátási érték (848,8 millió euró) különbözete megy a tőketartalékba, így gyarapítja a Corvinus saját vagyonát.

Az Orbán-kormány jó ideje vissza akarja vásárolni a repülőteret, amelyet 2005-ben rekordáron, 464,5 milliárd forintért privatizált 75 évre a Gyurcsány-kormány. A legutóbbi próbálkozás alkalmával, 2021-ben 4,44 milliárd eurós ajánlatig jutottak, de végül a költségvetés állapota miatt nem ütötték nyélbe az üzletet. Nem tettek le azonban a reptérszerzésről, a kormányfő tavaly Nagy Mártont bízta meg a tárgyalásokkal, és úgy fest,

ezúttal megvan a pénz, sőt a vártnál gyorsabban lezárulhat az üzlet.

Az eseménysor részletesebben:

• 2023. szeptember 5.: Magyarország hivatalos ajánlatot nyújtott be a Budapest Airport többségi tulajdonrészének megvásárlására, a Bloomberg 4 milliárd eurósra becsülte az ügyletet. A magyar állam 51 százalékos tulajdonrészt szerezne, a fennmaradó 49 százalékot egy másik repülőtér-üzemeltető szerezheti meg.
• Szeptember 14.: Kiderül, hogy a francia Vinci SA lesz a magyar állam befektetőtársa a reptér visszavásárlásban. A Telex arról cikkezett, hogy a külföldi partner kisebbségi tulajdonos lesz, de a tulajdoni arány fölötti finanszírozással szállna be.
• Október 2.: Nagy Márton egy konferencián azt mondta, a repülőtér megvásárlását csomagban finanszírozzák, mely költségvetési forrásokat, fejlesztési banki pénzeket, valamint nem stratégiai eszközök értékesítését tartalmazhatja.
• November 20.: Az Európai Bizottság engedélyezte, hogy a francia Vinci SA és a Corvinus Zrt. közös irányítást szerezzen az Airport Holding Tanácsadó Kft. felett.
• December 12.: Nagy Márton arról beszélt, hogy a Liszt Ferenc-repülőtér megvásárlása után a Katari Befektetési Hatóságot is bevonnák az ügyletbe, pénzügyi vagy stratégiai befektetőként.
• December 21.: Orbán Viktor a Budapest Airport megvásárlásáról nemzetközi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy befejezett ügy, csak a technikai részleteket kell lezárni.
• 2024. január 2.: A szerződéskötésre 2024 tavaszán kerülhet sor – közölte a Nagy Márton vezette minisztérium.
• Február 2.: Már februárban megszülethet a megállapodás a ferihegyi repülőtér visszavásárlásáról – nyilatkozta a gazdasági miniszter.

A tulajdonosi határozat alapján úgy néz ki, hogy első lépésben a Corvinus és a Vinci SA megszerzi a repülőtér-részvényeket 80:20 százalék arányban, és csak ezután jöhet a katari befektető.

Arról, hogy pontosan mekkora részesedést ad át a magyar állam a közel-keleti befektetőnek, eddig nem volt szó, legfeljebb sejteni lehet abból, hogy a Budapest Airport három jelenlegi tulajdonosa – a német repülőtér-üzemeltető AviAlliance (55,44 százalék), a szingapúri befektetési alap tulajdonában álló Malton (23,33) és a Caisse de dépot et placement du Québec kanadai nyugdíjalap (21,23) – a saját pakettjét három részvénycsomagra darabolta. Ebből 51:29:20 százalékos tulajdonosi arány körvonalazódik, vagyis – ahogy induláskor beharangozták – a magyar állam birtokolná a többséget, és ha marad a Vinci SA 20 százalékos tulajdonrésze, akkor a katariak 29 százalékos csomagot kaphatnak az állami részből. Az sem kizárt persze, hogy nem egyszerű részvénycsomag-vásárlásról lesz szó, hanem a harmadik terminál beruházásával kapcsolják össze az üzletet.

A vételárról eddig nem nyilatkozott Nagy Márton, annyit tudni, hogy az ügylet nagysága meghaladja a Vodafone-bevásárlásét, amely összességében 660 milliárd forintot tett ki. Ha a Bloomberg által becsült 4 milliárd euróból indulunk ki, és abból, hogy a Budapest Airport egykori privatizációs vételára miatt durván 1,5 milliárd euró hitelt is át kell vállalni, akkor 2,5 milliárd euró körül lehet a teljes részvénycsomagért fizetendő ár. Ennek a 80 százaléka 2 milliárd euró, vagyis a faék egyszerűségű számolásból az jön ki, hogy (a jelenlegi árfolyamon) mintegy

774 milliárd forintot kellene fizetni a repülőtér 80 százalékos tulajdonrészéért

(hacsak nem állapodtak meg arról, hogy a Vinci SA a tulajdoni arányánál többet fizet).

Ami a forrásokat illeti, a Corvinusnál bőven áramlanak a milliárdok: az állam tavaly háromszor is megtolta a befektetési társaságot a cikk elején említetthez hasonló ázsiós tőkeemelésekkel. Az alaptőkében mindössze háromszor 1000 forint látszik, valójában azonban 2023. január óta közel 700 milliárd forint érkezett a cégbe állami tőkeemelés formájában. Ezek közül azonban csak a 848,8 millió eurós injekciónál jelezték, hogy a repülőtér megszerzése érdekében történik.

A konkrét forrásokról karácsony előtt Nagy Márton tárcája azt közölte, hogy a Corvinus Zrt. sikeres vagyonértékesítéseket hajtott végre a Budapest Airport visszavásárlása érdekében, összesen több mint 700 millió euróért, azaz csaknem 270 milliárd forintért értékesített vagyonelemeket.

• Eladta az Erste Bank Hungary Zrt.-ben lévő 15 százalékos
• és a Yettel Magyarországban lévő 25 százalékos tulajdonrészét,
• valamint a Vienna Insurance Group (VIG) biztosítócsoport magyarországi társaságaiban lévő részesedését 45 százalékról 10 százalékosra csökkentette.
• Azt is közölték, hogy a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben lévő 66,9 százalékos állami tulajdonrészt is értékesítik.

Azt viszont cáfolták, hogy az állami energiaóriás, az MVM nyereségéből elvont 309 milliárd forint osztalékelőleg is a ferihegyi bevásárlásra kellett volna.

A Nagy testvérek bizalmasa végzi a jogi munkát

Érdekes szála a történetnek, hogy a Nagy Márton felügyelte Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. a reptérvásárlást érintően a PK és Társai Ügyvédi Társulást hatalmazta meg a cégügyek teljes körű jogi képviseletének ellátásával. Ennek a csoportosulásnak a vezetője a névadó PK (Pete és Kiss) Ügyvédi Iroda, amelynek vezetőjéről és többségi tulajdonosáról megírtuk, hogy szorosan kötődik a nemzetgazdasági miniszterhez és testvéréhez.

Pete Judit az az ügyvéd, aki átvette Nagy Márton testvérének ügyvédi irodáját. Nagy Szilárd éppen öccse miniszteri kinevezése napján szállt ki a Nagy és Kiss Ügyvédi Irodából, amelynek 99 százalékos tulajdonrészét Pete vette át, az ügylet eredményeként az iroda új néven működik tovább. Az adásvétel fontos körülménye volt, hogy a korábban kötött, nem ritkán százmilliós értékű állami szerződéseket is ez az ügyvédi társaság viszi tovább. Nagy Márton pedig a hivatalba lépése utáni első intézkedései között Pete Juditot delegálta a Közbeszerzési Tanács tagjának.

Az ügyvédnő és a miniszter testvére közt fennálló szoros kapcsolatot nem csupán az támasztja alá, hogy irodáik székhelye egyaránt a Szabadság téri Bankcenter hatodik emeletén van, hanem az is, hogy szeptemberben lefotóztuk, amint Pete Judit egyik reggel 7 óra előtt egy Porschéval távozott abból a II. kerületi ingatlanból, ami a cégnyilvántartás szerint Nagy Szilárd lakcíme.

A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. honlapján elérhető szerződések szerint a Pete és Kiss Ügyvédi Irodával többször is szerződött a Nagy Márton alá tartozó állami szervezet. A legutóbbi – jelenleg is hatályos – határozatlan időre kötött szerződés szerint évente 50 millió forintot fizetnek Pete irodájának. Továbbá kötöttek egy négy évre szóló megállapodást Pete Judit egy másik cégével is: a BPP Best Practice Procurement Zrt.-vel közbeszerzési tanácsadásra szerződtek tavaly áprilisban. A társaság – bár a nyilvántartás nem teljesen egyértelmű – feltehetően havi egymillió forintos keretösszeg erejéig ad tanácsokat a Corvinusnak.

Egyébként nem a Corvinus az egyetlen Nagy Márton felügyelete alatt működő állami társaság, amely szerződött a Pete és Kiss Ügyvédi Irodával. Azután, hogy az ügyvédnő átvette a miniszter testvérétől az irodát, mások mellett több mint 362 millió forint értékben kötött szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel és 262 millió forintért szerződött vele az Eximbank is.

Kapcsolódó

Gyanúsan közel maradt a közpénzzel kitömött volt ügyvédi irodájához Nagy Márton testvére

Pete Judit vette át tőle az üzletet, akit láttunk, amint kora reggel egy Porschéval távozott Nagy Szilárd lakcíméről. Az iroda százmilliós szerződéseket kötött a Nagy Márton felügyelete alá tartozó állami cégekkel. Az ügyvédnőt pedig a Közbeszerzési Tanács tagjának jelölte a miniszter.