A magyar állam és a Vinci mellett egy harmadik tulajdonosnak is helyet csináltak a Budapest Airportban

Némi meglepetést okozott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nyilatkozata, miszerint a Budapest Airport megvásárlása – bár közel áll a véglegesítéshez – várhatóan nem zárul le az idén. A Bloomberg hírügynökségnek ezt azzal magyarázta, hogy nagyon nehéz tárgyalássorozatról van szó, a vevőnek egyszerre 3 tulajdonossal és 10 hitelezővel is meg kell állapodnia, ráadásul a kormány „piaci alapú árat akar kiharcolni.”

Abban nincs változás, hogy a francia Vincivel közösen vásárolná be a magyar állam a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-be, a hírügynökségnek azonban arról beszélt, hogy a katari állami beruházási alapot próbálják meggyőzni: csatlakozzon a vásárló konzorciumhoz. A magyar állam 51 százalékot szerezne, a katari alap pedig ezután pénzügyi vagy stratégiai befektetőként csatlakozhatna a projekthez. Azt is közölte, hogyha összejön az üzlet, akkor az állam azt tervezi, épít egy harmadik terminált, és bővíti a kapacitásokat az utasforgalom és a teherszállítás tekintetében is.

Nagy Márton néhány napja még feltételes módban beszélt, nem tudni, azóta „elhálták-e már az üzletet” a katariakkal. Az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságát mindenesetre csupán két befektetőt érintő fúzióról értesítették. Brüsszelbe november 20-án arról érkezett beadvány, hogy a magyar állam tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a francia Vinci Airports tervez közös irányítást szerezni az Airport Holding Tanácsadó Kft. felett. Magyarul: az Orbán Viktor miniszterelnök által annyira vágyott ferihegyi repülőteret egy francia szakmai befektetővel közösen vásárolja meg a magyar állam.

Egyszerűsített eljárás keretében vizsgálták az összefonódást, és a versenyhatóság nem támasztott akadályt, azt állapították meg, hogy a tervezett összefonódás nem vet fel versenyjogi aggályokat, mivel a felek nem ugyanazon a piacon vagy vertikálisan összekapcsolt piacokon vannak jelen.

Technikailag úgy történik a felvásárlás, hogy a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. anyavállalatának az Airport Holding Tanácsadó Kft. részvényeinek 100 százalékát veszi meg a magyar állam a francia befektetőtársával közösen. Az eladók az Airport Holding (és így a 2005-ben privatizált reptér) jelenlegi tulajdonosai:

• a német repülőtér-üzemeltető AviAlliance (55,44 százalék),
• a szingapúri befektetési alap tulajdonában álló Malton (23,33)
• és a kanadai nyugdíjalap, a Caisse de dépot et placement du Québec (21,23).

Az eladói oldalon azonban úgy fest, már 3 vevőre készülnek egy ideje. November 16. és 21. között szignálták a tagi határozatokat, amelyekben a három eladó mindegyike három pakettre bontotta szét az Airport Holdingban lévő részvénycsomagját.

Az AviAlliance (kerekítve) 28,28 16,08, illetve 11,09 százalékos, a Malton 11,9, 6,77, illetve 4,67 százalékos, a Caisse de dépot pedig 10,83, 6,16, illetve 4,24 százalékos csomagokra osztotta a részvényeit. Nagy Márton azt megerősítette, hogy a magyar államé lenne a többség, 51 százalék megszerzéséről beszélt, de a kisebbségről nem mondott konkrétumot. A részvénycsomagok feldarabolásából azonban az sejlik fel, hogy a másik két befektetőnek 29, illetve 20 százalékos részt szánnak.

A Budapest Airport reptér-üzemeltető visszavételéről 2011 óta folyamatosan szó volt, de az eddigi próbálkozások során inkább az merült fel, hogy nehezen álltak kötélnek a részvényesek, vonakodtak eladni a repülőtérben lévő részesedésüket, illetve az egekbe, azaz egészen a 4,4 milliárd euróig kellett srófolni az árat. Most került elő az a szempont, hogy nem elég megegyezni az eladókkal, a hitelezőkkel is dűlőre kell jutni. A repülőtér-üzemeltető jelentős hitelállománnyal rendelkezik, a mérlege alapján a hosszú lejáratú kötelezettségei (bankhitel, tulajdonosi kölcsön és beruházási hitel) mintegy 1,5 milliárd eurót, körülbelül 570 milliárd forintot tettek ki a múlt év végén.