Többen kritizálták a londoni Globe színházat azért, mert a májusban bemutatandó III. Richárd címszerepét nem egy fogyatékkal élő színészre osztották, hanem a színház művészeti vezetőjére, Michelle Terryre – írja a Guardian.
A 15. századi uralkodót jellemzően púposan, testi fogyatékkal szokták ábrázolni, 2012-ben az angliai Leicesterben megtalált csontvázát megvizsgálva pedig be is bizonyosodott, hogy III. Richárdnak gerincferdülése, emiatt hajlott alakja volt. Az utóbbi években a népszerű Shakespeare-darab éppen ezért jelzésértékűen több színházban is olyan főszereplővel futott, aki fogyatékkal él: 2017-ben a phocomeliás, azaz végtaghiányos Mat Fraser alakította a királyt, ugyanebben az évben az ugyancsak gerincrendellenességgel élő Kate Mulvany játszotta el a szerepet, 2022-ben pedig a dongakézzel született Arthur Hughes. Korábban a szerepet olyan színészek játszották mint Benedict Cumberbatch vagy Ralph Fiennes.
A londoni Globe bejelentésének hírére Brittanie Pallett, fogyatékkal élő színész X-oldalára posztolt, amelyben elítélte a színészválasztást.
Miért választja egy színház művészeti vezetője saját magát főszereplőnek, amikor nincs is vele igazi tapasztalata? Mielőtt bárki azt mondaná, hogy ez nem számít: minden alkalommal, amikor ez történik, többet ártanak, mint segítenek a fogyatékkal élő közösségeken. Egy ideális világban minden színész mellett felsorakoztathatnánk érveket, miért játsszon fogyatékos vagy akár nem fogyatékos karaktert (amellyel én személy szerint nem értek egyet), de messze vagyunk még attól a naptól. Akár tetszik, akár nem, a dráma különböző mértékben tükrözi társadalmunkat és meggyőződéseinket embertársainkkal kapcsolatban. Sokaknak az ilyen történetek jelentik az egyetlen betekintést a fogyatékkal élők világába, emiatt rohadt veszélyes, ha félreértjük
– írta posztjában. Ben Wilson, vak színész blogjában azt írta, „eddig úgy éreztem III. Richárd ábrázolását tekintve végre jó irányba haladunk, de az ilyenektől azt érzem, tíz lépést tettünk hátra.”
A színház közleményben válaszolt a vádakra, amelyben kifejtették, ismerik a jelenség kapcsán az iparág korlátait és nehézségeit, éppen ezért mindent megtesznek, hogy minél sokszínűbbek legyenek, és mindenkinek lehetőséget biztosítsanak.
Hiszünk abban, hogy a Shakespeare-kánon nem a szó szerinti értelmezésen alapul, és minden színésznek meg kéne adni a jogot, hogy bármilyen szerepet szabadon eljátszhassanak – mi is ezt tartjuk alapvetőnek az évs program kitalálásakor
– írták közleményükben.
A Globe egyébként kifejezetten figyel arra, hogy fogyatékkal élő színészekkel dolgozzon: ugyancsak az idei szezonban mutatják be az Antonius és Kleopátra című Shakespeare-darabot, amelyben az egyiptomi hercegnő szerepét egy siket színésznő, Nadia Nadarajah alakítja majd.
