Putyin még legalább három évig harcolna Ukrajnában, itt vannak a tervei

Nyugati országok magas rangú képviselői megpróbáltak „nem nyilvános” kapcsolatot létesíteni Moszkvával Ukrajna ügyében, annak ellenére, hogy ígéretet tettek arra, hogy Kijev nélkül nem tárgyalnak a konfliktusról, jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában.

Nincs jogom neveket mondani, de a nyugati országok egy sor magas rangú, nagyon ismert vezetője (tett így). Beleértve egy nagyon ismert nyugati ország bizonyos vezetőjét, aki többször, különböző csatornákon keresztül (…) küldött olyan jelzéseket, hogy miért ne találkozzunk és beszéljünk arról, hogy mi legyen Ukrajnával és az európai biztonsággal

– mondta a miniszter. Hozzáfűzte, hogy a szóban forgó politikus az elmúlt fél év alatt háromszor próbált három különböző csatornán keresztül erre vonatkozó jeleket küldeni, holott lenne lehetősége a közvetlen kapcsolatfelvételre „a moszkvai kollégájával”.

Lavrov szerint Moszkva kész a párbeszédre azokkal az országokkal, amelyek érdekeltek abban, hogy véget vessenek azoknak a kísérleteknek, amelyek során egyesek a saját biztonságukat mások biztonságának rovására próbálják kiépíteni.

(MTI)

Negyven csoportos csapást mért precíziós fegyverekkel és drónokkal az orosz hadsereg az elmúlt héten az ukrán katonai repülőtér-infrastruktúrára, fegyver- és lőszerraktárakra, valamint a fegyveres erők, az Azov alakulat és idegenlégió egységeire – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A december 9-15. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint öt frontszakaszon 97 ukrán rohamot vertek vissza az orosz erők, a harcokban több mint 4300 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg. A tárca szerint a legtöbb támadást (szám szerint 49-et) Donyeck térségében kísérelte meg az ukrán fél, és a legnagyobb veszteséget, mintegy 1580 főt, is az itt vívott harcokban szenvedte el. Hozzátették, hogy a hét folyamán 82 ukrán katona adta meg magát, közülük 25-en csütörtökön.

Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett 11 harckocsit (köztük egy Leopardot), 33 páncélozott harcjárművet, 17 rohamcsónakot, egy Tocska-U, két Sz-200-as, 17 HIMARS-rakétát, valamint 119 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. Mariupolt péntekre virradóra három Storm Shadow manőverező repülőgéppel támadták.

Az orosz Azimut légitársaság egy utasokat nem szállító Szuhoj Superjet repülőgépe tesztleszállást hajtott végre Krasznodar tavaly februárja óta lezárt repülőterén, az ottani rendszerek és berendezések ellenőrzésének céljából. Ezek működését a létesítmény vezetése kifogástalannak minősítette. Az eredmény alapján mérlegelni fogják a repülőtér újbóli megnyitásának lehetőségét. Az ukrajnai háború miatt Oroszország 2022. február 24. óta lezárta légterének egy részét az ország déli és középső részén a polgári légi járművek előtt, és korlátozta Anapa, Belgorod, Brjanszk, Voronyezs, Gelendzsik, Krasznodar, Kurszk, Lipeck, Rosztov-na-Don, Szimferopol és Eliszta repülőterének forgalmát.

(MTI)

Emmanuel Macron azt mondta, hogy továbbra is fontolóra venné a tárgyalást Vlagyimir Putyinnal, ha az elősegítené a béke megteremtését Ukrajna és Oroszország között. A francia államfő a brüsszeli EU-csúcsot követően leszögezte: nyitott a Putyinnal való párbeszédre a békés megoldás megtalálásáról, ha az orosz vezető felkeresi őt.

(Sky News)

Kétszáznál is több menedékkérő érkezett néhány óra alatt az újra megnyitott határátkelőkön keresztül Finnországba Oroszország felől – közölte a finn határőrség pénteken. Helsinki a folyamatot látva bejelentette, hogy a keleti határra érkező menekültek megugró száma miatt péntek estétől újabb egy hónapra bezárják a határátkelőket. „Újrakezdődik a folyamat, ezért lezárjuk a teljes határt” – jelentette ki Mari Rantanen finn belügyminiszter.

A finn határőrség közlése szerint a keleti határ nyugodt volt az előző lezárás idején az elmúlt két hétben, és egyetlen menedékkérő sem közelítette meg az átkelőhelyeket a keddi újranyitásig. Finnország november végétől – az eredeti határidő szerint december 13-ig – zárta le a finn-orosz határátkelőket, hogy megakadályozzák az országba érkező menekültek számának jelentős növekedését, amit a finn kormány és szövetségesei Moszkva megrendezett akciójának tulajdonítanak. A finn határőrség szerint novemberben mintegy 900 menedékkérő kelt át a finn-orosz határon egyebek között olyan országokból, mint Kenya, Szomália, Marokkó, Pakisztán, Szíria és Jemen. A hatóság összehasonlításul hozzátette, hogy korábban napi átlagban kevesebb mint egy határsértést regisztráltak.

Az Európa Tanács a hét elején aggodalmát fejezte ki a menekültek, menedékkérők és migránsok alapvető jogainak határzár általi megsértése miatt, és felszólították Helsinkit, hogy teljesítse nemzetközi kötelezettségvállalásait, és biztosítson menedékjogot az arra rászorulók számára. Rantanen belügyminiszter viszont közölte, hogy a menedék iránti kérelmek benyújtására továbbra is van mód olyan belépőhelyeken, mint a repülőterek vagy a kikötők.

(MTI)

Japán további 79 személlyel és szervezettel bővítette Moszkva elleni szankcióit az orosz vezetés által tavaly indított ukrajnai háború miatt – írja az MTI a japán kormány bejelentése nyomán. A döntés révén további olyan 35 személlyel és 44 csoporttal egészítették ki a vagyonbefagyasztással sújtottak listát, akik és amik kapcsolatba hozhatók Oroszországgal. Egy másik határozat szerint 63 újabb vállalattal és szervezettel bővítik a japán exporttilalom alá tartozó csoportok körét.

Az új szankciós célpontok között orosz katonatisztek, kormányzati tisztviselők és üzletemberek, valamint az Egyesült Arab Emírségek, Örményország, Szíria és Üzbegisztán orosz székhellyel rendelkező egyes cégei szerepelnek. A japán külügyminisztérium azt is közölte, hogy januártól bevezetik az Oroszországban bányászott és csiszolt gyémántok importtilalmát.

Kisida Fumio japán miniszterelnök már a világ hét ipari nagyhatalmának múlt heti virtuális csúcstalálkozóján bejelentette a Moszkva elleni szankciók szigorításának tervét. Japán eddig összesen 494 orosz, 27 fehérorosz és 6 másik ország egy-egy cége ellen tart érvényben szankciókat.

A legnagyobb német lap, a Bild számolt be arról, hogy mi lehet Vlagyimir Putyin orosz elnök terve Ukrajnával kapcsolatosan. Ezek szerint esze ágában sincs abbahagyni a küzdelmeket, sőt, a következő három évben egyre keményebben folytatná a háborút. Jövő év végére Donyeck megye egészét hódítaná meg, Kramatorszk, Szlovjanszk és az ukránok által tavaly ősszel visszafoglalt Liman bevételével. 2026 végére pedig Harkivot, Dnyiprót és Zaporizsja városát is elfoglalná, kerül, ami be kerül.

A tervek szerint Putyin már nem számol Kijev elfoglalásával (legalábbis 2026-ig) és azzal sem kalkulál, hogy el tudja vágni az ukránokat a Fekete-tengertől. Persze kérdés, hogy mennyire reális Harkiv és a többi nagyváros elfoglalása, mivel a 10 ezres Avgyijivkát sem sikerült minden áldozat ellenére sem elfoglalni október óta. Mindenesetre Putyinék tudják, hogy hatalmas áldozatokat kell hozni a tervek megvalósulásáért, a Bild forrásai szerint ehhez nem sajnálják évi 100 ezer katona elvesztését. Kérdés, hogy ennyi elég lesz-e, mivel tavaly február óta több mint 300 ezer orosz katona esett el Ukrajnában.

BILD: Russia is going to fight against Ukraine until 2026, the Kremlin plans to capture Kharkiv, Dnipro and Zaporizhzhia. pic.twitter.com/Sws7FuUkjI

— NEXTA (@nexta_tv) December 15, 2023

Befejezték a Szlovák Szállítmányozók Uniójának (UNAS) fuvarozói a Felsőnémetinél (Vysné Nemecké) lévő szlovák-ukrán határátkelőn tartott kamionos blokádjukat – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a szlovák határ- és idegenrendészet szóvivőjének megerősítésére hivatkozva pénteken. A szlovák hírügynökség szerint a fuvarozók csütörtökön, az éjjeli órákban oldották fel a zárlatot.

Az UNAS december elsején kezdett kamionos blokádot a szlovák-ukrán határon, az ellen tiltakozva, hogy egy európai uniós rendelkezés értelmében, más kelet európai fuvarozókkal együtt, előnytelen konkurenciahelyzetbe kerültek az ukrán fuvarozókkal szemben. Azt követelték, hogy az Európai Bizottság azonnali hatállyal vezesse vissza az ukrán járművekre vonatkozó szállítmányozási engedélyek kötelezettségét, amelyet az ukrajnai konfliktus kezdetét követően eltörölt.

A szlovák határrendészet információi szerint a Felsőnémeti határátkelőnél pénteken délelőtt a tehergépkocsiknak a Szlovákiába való belépéshez három órát kellett várakozniuk, a kilépéshez pedig 5-7 napos várakozásra kellett számítaniuk – írta az MTI.

Az argentin légierő két Mi-171-es helikoptert adományoz az ukránoknak, amit még 2011-ben vásároltak Oroszországtól. Az új argentin elnök, Javier Milei már többször is jelezte, hogy mindenben Ukrajna mellett áll az oroszokkal szemben, és hiába volt róla szó, nem lépnek be a BRICS-csoportba, hiába kapacitálták ezt korábban az oroszok.

The Argentine Air Force will hand over to the Ukrainian Defense Forces two civilian Mi-171E helicopters, which were purchased from Russia in 2011.

“This would be seen as a small but important gesture of support for Ukraine after the Russian invasion,” Pucara Defensa wrote. pic.twitter.com/T4IjP57Jhb

— NEXTA (@nexta_tv) December 15, 2023

Az összes, éjjel kilőtt drónt leszedte az ukrán légvédelem: az oroszok 14 darab Shahed-136 típusú iráni gyártmányú kamikázedrónt lőttek ki ukrán célpontokra, de egy sem ért célba a reggeli tudósítások szerint.

Overnight, a total of 14 shahed drones were launched towards Ukraine. Air defense managed to shoot down all drones. pic.twitter.com/2kaqW2OKpR

— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) December 15, 2023