Tudomány

Kozmikus nagyítóval találtak ősi galaxisokat

Dawam Syah / 500px / Getty Images
Dawam Syah / 500px / Getty Images

Egy új tanulmány alapján az univerzum két rendkívül ősi és távoli galaxisára bukkantak a James Webb távcső (JWST) segítségével – írja a Live Science. A rendszerek mintegy 330 millió évvel az ősrobbanás után alakultak ki, tehát mintegy 30 millió évvel fiatalabbak az eddigi legrégebbi ismert galaxisnál, amelyet szintén a JWST segítségével találtak meg.

„Ezeknek a galaxisoknak a fénye ősi, körülbelül háromszor idősebb, mint a Föld” – mondta Joel Leja, a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársa és a csapat tagja. A szakértő kiemelte, sugárzásuk vizsgálatával elkezdhetik megérteni azt az egzotikus fizikát, amely a kozmikus hajnalhoz közel kialakult rendszereket szabályozta.

Az újonnan észlelt galaxisok látszólag a mintegy 4000 milliárd naptömegű Abell 2744-ben, azaz a Pandora-halmazban fekszenek. A galaxishalmazok a legnagyobb tömegű struktúrák a világegyetemben, amelyeket gravitáció köt össze.

A rendszerek valójában nem az Abell 2744-en belül, hanem a mögött vannak. A halmaz hatalmas nagyítóként, úgynevezett gravitációs lencseként viselkedve nagyítja fel a tőle több milliárd fényévre lévő galaxisok fényét.

A rendszerek egyik különlegessége, hogy jóval nagyobbak, mint a korszakból ismert más galaxisok.

„A korábban felfedezett galaxisok ilyen távolságokban pontforrások, pontként jelennek meg a képeinken. A miénk azonban hosszúkás, majdnem mogyorószerűnek tűnik, a másik pedig olyan, mint egy bolyhos gömb” – nyilatkozta Bingjie Wang, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója. Mint hozzátette, nem világos, hogy a méretkülönbség annak köszönhető-e, hogy a csillagok miként keletkeztek, vagy hogy mi történt velük a létrejöttük után, de a galaxisok tulajdonságainak változatossága igazán érdekes.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik