Közélet

Nem kizárólag állami, hanem nemzeti feladat is lenne a honvédelem

Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
A kormány az Alaptörvény tizenkettedik módosításával bebiztosítaná a katonás rendeleti kormányzást, szakszervezetük sem lehetne a hivatásos katonáknak. Az MSZP szerint nem a nemzetnek, hanem Orbánnak lesz hadserege.

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence igazságügyi miniszter által jegyzett előterjesztés az eddigi gránitszilárdságú Alaptörvényt tizenkettedszer módosítaná több ponton a digitális állampolgárság, a szuverenitásvédelem, valamint a honvédelem és a honvédség miatt. Rögzítenék, hogy a szuverenitásvédelem, nem más, mint Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, ami az állam minden szervének kötelessége.

A javaslat alaptörvényi szintre emeli az eddig a honvédelemről szóló törvényben meghatározott alapelvet.

A haza védelme nemzeti ügy. Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.

A javaslat több egy szimbolikus döntésnél, az indoklás szerint így már az Alaptörvény rögzíti, hogy a haza védelme nem kizárólag az állam (ideértve az állam szerveit, különösen a Magyar Honvédséget), hanem az egész nemzet ügye, amihez kapcsolódnak az ország lakosságát, a magyar állampolgárokat, szervezeteket terhelő honvédelmi kötelezettségek.

A módosítás után a kormány olyan honvédelmi szabályokat is rendezhet rendeletben, amit eddig csak törvény rendezhetett. A kormány a jövőben a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak jogállását rendeletben szabályozná, felhatalmazná a honvédelmi minisztert a részletszabályok megállapítására. Bekerülne az Alaptörvénybe az is, hogy

a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet. A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben működő más érdekképviseleti szervezet a Kormány rendeletében meghatározott sajátos szabályok szerint alakulhat és tevékenykedhet.

Az indoklás szerint a honvédelemmel, a Magyar Honvédséggel kapcsolatos alaptörvényi
rendelkezések módosításának célja, hogy a kormány eredeti jogalkotói hatáskört kapjon, az alapvető jogokat, kötelezettségeket érintő szabályokat – az Alaptörvény más, ehhez kapcsolódó garanciáját megtartva – törvény helyett rendelet rendezze.

A javaslat értelmében az Országgyűlésnek tartózkodnia kell azon rendelkezések törvényi rögzítésétől,

amelyek rendeletben is szabályozhatóak. Azt írták, ez biztosítja a kormánynak a hatékony és a változó kihívásokat eredményesen lekövetni képes rendelet megalkotását. A Magyar Honvédség működésére vonatkozó sarkalatos törvényi szabályozási kötelezettséget a módosítás ugyanakkor nem érinti.

MSZP: Ez a katonák jogfosztása

Az MSZP-s Harangozó Tamás szerint az Alaptörvény-módosítás célja és következménye, hogy nem a nemzetnek, hanem Orbán Viktor kormányának lesz hadserege. A honvédelmi bizottság alelnöke szerint régóta sunyi, alattomos módon nyirbálják a katonák törvényekben biztosított jogait, amihez eddig hazug hivatkozási alapot az indokolatlanul fenntartott veszélyhelyzet szolgáltatott.

Most Orbán Viktor elérkezettnek látta az időt a katonák teljes és végleges jogfosztásához, tette hozzá. Az Alaptörvény-módosítás után a katonák válnak az első olyan foglalkoztatotti csoporttá, akiknek jogait nem védik törvények, ám a katonák teljes kiszolgáltatottságának, a jogfosztásnak mások is kárvallottjai lesznek.

A Magyar Honvédség, mint minden katonai szervezet szigorú függelmi rendben működik, alapja a feljebbvalók parancsainak végrehajtása. Csak pontos, világos és kellően részletes törvényi szabályokkal biztosítható, hogy e parancsuralmi működés ne váljon önkényessé.

Az ellenzéki képviselő szerint csak törvényi szabályok adják azt a mércét, ami alapján a parancs kiadója felelősséggel tartozik, adott esetben felelősségre vonható. Orbán Viktor célja e törvényekhez kötött működés felszámolása. Ezután a katonák számára az egyetlen igazodási pont a kormány akarata lesz.

Frissítünk!

A katona nem egyenruhás munkavállaló

Az Alaptörvény-módosítást a kormány azzal magyarázza, hogy háborús időkben egyértelmű szabályok kellenek az ország biztonságához. A magyar katona a hazát szolgálja. Esküje a haza védelme iránti elkötelezettség szimbóluma, szolgálata hozzájárul a területi szuverenitás védelméhez, a nemzeti ellenállóképesség gyarapításához. A magyar katona nem egyenruhás munkavállaló, jogállása különleges, mert a haza védelmének legfőbb értéke maga az ember.

A katonai lét egy olyan hivatás, amelynek nem képezheti részét az alkudozás és az egyezkedés. Ennek értelmében a katonáinkra bízott feladatok teljesítése nem tehető függővé szociális és gazdasági érdekek érvényesítésétől sem.

A jelenlegi szabályozás szerint a honvédek érdekképviseleti szervezetei nem szervezhetnek sztrájkot, nem veszélyeztethetik a honvédelmi szervezetek iránti közbizalmat, nem akadályozhatják a honvédelmi szervezetek működését, a szolgálati feladatok ellátását. A sztrájktörvény is úgy rendelkezik, hogy a Magyar Honvédségnél nincs helye sztrájknak, tudatta közleményében a Honvédelmi Minisztérium.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik