„(…) megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő tizenöt-húsz évét ne a duális (azaz két nagy politikai erő által meghatározott – a szerk.) erőtér határozza meg, amely állandó értékvitákkal, megosztó, kicsinyes és fölösleges társadalmi következményeket generál. Ehelyett huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza, – és ezt nem állandó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli” – mondta Orbán Viktor nevezetes kötcsei beszédében.
offshore lovag
A figyelmes újságolvasónak úgy tűnhet, Orbán Viktor máris megteremtette az ellenségképet Simor András személyében (akit áttételesen offshore lovagnak nevezett).
Nyilvánvaló azonban, hogy még egy elhúzódó kormány-jegybank állóháború esetén is túl szürke a jegybankár figurája ahhoz, hogy megbízható, a tömegek érzelmeit megmozgató ellenségképként szolgáljon, különösen egy cikluson keresztül.
Orbán Viktor hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján a régi rendszer megdöntéséről beszélt, s arról, hogy helyette létre kell hozni a „nemzeti együttműködés rendszerét”. Bár Orbán Viktor nem fogalmazott úgy, hogy a Fidesz a nemzeti egység pártja lenne – ami valóban szerencsétlen megfogalmazás lett volna, hiszen a Nemzeti Egység Pártja volt a magyar kormánypárt 1932 és 1939 között, sokáig Gömbös Gyula vezetésével -, mindazonáltal érzékeltette, hogy a Fidesz győzelme tulajdonképpen a nemzeti összefogást, egységet testesíti meg.
Ami azt látszik alátámasztani, hogy Orbán a kötcsei beszéd szellemében igyekszik a kormányzást megszervezni. Kérdés, hogy a „nemzeti egység” állapota meddig, és hogyan tartható fenn.
kibékülhet a család
Az MSZP-Fidesz szembenállás, köszönhetően annak, hogy sokan érzelmileg is azonosultak szívük választott pártjával, bizony akár családi konfliktusokat is okozott.
A politikai erőtér átpolarizálódása változásokat hozott ezen a területen is, megnőtt a variációk száma, de nőtt a konszenzusok lehetősége is, így akár újraépíthetővé válnak bizonyos családi, ismerősi kapcsolatok.
Újságíró kollégánk – akinek ismerősei a politikai spektrum különböző szegleteiben találhatók – tapasztalatai alapján különböző, konfliktus-, illetve konszenzuskereső stratégiák vázolódnak föl.
Fideszes -Jobbikos:
Konszenzuskeresés:
Ha kihúzzák a „liberálkomcsi országtönkretevők” fiókot, akkor nagyon egyet tudnak érteni, és megvan a közös ellenség.
Konfliktuskeresés:
Ha a meglévő rendszer fiókot húzzák ki, akkor homlokegyenest mások az elképzelések.
MSZP-s – Fideszes:
Konszenzuskeresés:
Szidhatják együtt a szélsőjobbosokat, Jobbik az ellenség.
Konfliktuskeresés:
Szidhatják egymást, mint ősellenségek.
MSZP-s – Jobbikos:
Konszenzuskeresés:
Szidhatják a Fideszt, Orbánt jókat borozva.
Konfliktuskeresés:
Egymásnak eshetnek az alapvető értékkülönbségeken.
Újratermelődik a szembenállás
Átmeneti állapotról van szó, újra fog termelődni a duális erőtér – mondta az fn.hu kérdésére Síklaki István szociálpszichológus. Ahogy a Fidesz népszerűsége erodálódik, kénytelen lesz ellenségképeket fölvázolni. Akad éppenséggel egy bevált recept a nemzeti egység érzetének fönntartására, amely a Fidesz politikájától sem idegen – tette hozzá a szociálpszichológus.
Mint ismert, a határon túli magyarok ügye a Fidesz politikájának fontos hangulati eleme, ami ellenhatást válthat ki a szomszédos országok politikusaiból, így ők betölthetik az ellenségkép szerepét. Hosszabb távon azonban valószínűleg ez nem lesz elégséges megoldás, és visszarendeződik a belpolitikai kettősség – fűzte hozzá a szociálpszichológus.
Fidesz-Jobbik kettősség
A bal-jobboldali szembenállást felválthatja egy radikális – jobboldali – baloldali felosztás, amelyben két szereplő folyamatosan megegyezésre ítéltetett, ha a harmadik fölébe akar kerekedni, ez jelentheti egy új törésvonal kialakulását – írta a választások előtt esszéjében Jeskó József, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.
Jelen helyzetben a rendszertagadó/rendszert elfogadó törésvonal kialakulása a legvalószínűbb – mondta az fn.hu kérdésére Jeskó, aki – már csak Magyarország történelmi hagyományai miatt sem – tartaná valószínűnek, hogy megszűnne a kettősség a magyar belpolitikai életben.
Jeskó szerint a Jobbik töltheti be legvalószínűbben a „protestpárt” szerepét, s ezzel egyben középre is tolja a Fideszt. Így a Fidesz szempontjából valóban „centrális politikai erőtér” jöhet létre, ám más nézőpontból ez mégiscsak egy bipoláris, kettős helyzet.
Hogy a Jobbik válhat a hangadó, „hiteles” ellenzékké, azt Tölgyessy Péter, a politikusból lett elemző is többször megpendítette már a közrádióban hétfőnként rendszeresen elhangzó interjúiban. Erről az aggodalomról tanúskodik Szili Katalin Népszabadságnak tett nyilatkozata is, amely szerint „ha valaki azt hiszi, hogy a Fidesz esetleges kormányzati kudarca jól jöhet a baloldalnak, az téved!”
Kik győznek az MSZP-ben?
Jeskó József szerint azonban nem lehet kizárni azt a forgatókönyvet, hogy visszaáll majd a bal/jobb megosztottság, ám rövid távon ez aligha valószínű, hiszen az MSZP jó darabig el lesz foglalva a belső vitáival.
Hosszabb távon pedig attól függ, hogyan alakulnak az MSZP belső mozgásai, kik lesznek végül a meghatározók: a Bajnai, Gyurcsány köréhez tartozó technokraták vagy a leginkább Szili nevével fémjelezhető hagyományosabb baloldaliak. Kérdéses az is, hogy Mesterházy Attila milyen szerepet játszik majd ebben a küzdelemben. A párt mozgásának dinamikája kiszámíthatatlan – mondta.
Montázs: Rédley Tamás
Ugyanakkor a nemzetközi trend is az MSZP ellen dolgozik, jobboldali konjunktúra van, s a világ szociáldemokrata szerveződései általában véve is gondban vannak a stratégiát illetően, tehát az MSZP számára nem kínálkozik sikeres minta – tette hozzá.
