Bekúszott 10 százalék alá az éves infláció októberben, de csak egy hajszállal

A KSH friss jelentése alapján 2023. októberben átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbiakat. 2022. októberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 10,4 százalékkal emelkedett. Az átlagon belül leginkább a következő termékek drágultak:

• cukor (+54,4%),
• csokoládé és kakaó (+23,8%),
• alkoholmentes üdítőitalok (szintén +23,8%), valamint
• a büféáruk (+22,0%).

A termékcsoporton belül a tojás ára 16,9, a liszté 15,4, a sajté 6,4, a margariné 4,2 százalékkal csökkent.

A háztartási energia 16,1 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 5,4, a palackos gázért 4,7 százalékkal többet kellett fizetni.

A járműüzemanyagok ára 30,2 százalékkal nőtt éves szinten.

A szolgáltatások 13,2 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 21,3, az üdülési szolgáltatás 17,8, a járműjavítás és -karbantartás 16,3, a sport- és múzeumi belépők 14,7 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került.

A szeszes italok, dohányáruk ára 11,6, ezen belül a szeszes italoké 13,7 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 0,7, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 10,4, a fűtő- és főzőberendezésekért 5,9, az új személygépkocsikért 4,7, a szobabútorokért 4,4 százalékkal többet, a használt személygépkocsikért 9,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Az állateledelek ára 29,3, a mosó- és tisztítószereké 20,0, a testápolási cikkeké 9,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 4,3 százalékkal magasabb lett.

1 hónap alatt

2023. szeptemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a margarin 2,5, a sajt 1,2, a cukor 1,1, a liszt 1,0 százalékkal kevesebbe, a csokoládé, kakaó 2,2, az alkoholmentes üdítőitalok 0,7 százalékkal többe kerültek. A járműüzemanyagok ára 3,8 százalékkal csökkent. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 3,2 százalékkal drágultak. A háztartási energiáért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a tűzifa ára 1,2 százalékkal csökkent, a vezetékes gázé nem változott.

Vélemények

A gazdaságfejlesztési miniszter így kommentálta a friss inflációs jelentést: a kormány korábban teljesítette vállalását, már októberre egy számjegyűre csökkentette az inflációt. Nagy Márton úgy véli, év végére 6-7 százalékra csökkenhet, jövőre pedig 5-6 százalékot érhet el az infláció.

Az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, Kiss Péter szerint a mágikus tíz százalék alá csökkenő infláció pozitív meglepetés, de még mindig túl magas, mind a jegybanki inflációs cél, mind a fogyasztói és üzleti bizalom szempontjából. Cserébe az emelkedő reálkamat kellő stabilitást adhat a forintnak a volatilis nemzetközi környezetben.

A jövőbeni monetáris politikai és befektetési döntéseknél kiemelten fontos, hogy várakozásaink szerint az év végéig az éves alapú infláció csökkenése meghaladja majd az MNB kamatvágásainak mértékét, ami a növekvő reálkamaton keresztül a dollár erősödését, a geopolitikai feszültségek növekedését és az EU-források körüli bizonytalanságot is kompenzáló stabilitást adhat a forintnak. A Fed november eleji ülését követően a kamatpolitika körüli bizonytalanság csökkenése miatt a carry trade-ek újból népszerűvé válhatnak, aminek a fejlődő piacokon éppen a forint lehet az egyik nyertese Kiss Péter szerint.

Az Erste makrogazdasági elemzője, Nagy János szerint az októberi adat összességében beleillik a korábbi várakozások sorába. A dezinflációt egyelőre segítheti a jelenleg meglehetősen gyenge hazai konjunktúra. Az év utolsó két hónapjában már elkezdhet lassulni a dezinfláció sebessége az előző hónapokban tapasztalthoz képest. A decemberi év/év index megközelítheti a 7 százalékot – tette hozzá.

Előretekintve meghatározó lesz szerinte a jövő tavaszi árdinamika alakulása. Egyrészt az újra pozitívvá váló reálbérváltozás és ezzel együtt az ébredő belső kereslet ismét teret engedhet az átárazásoknak. Fontos faktor lesz a januári jövedékiadó-emelés az üzemanyagok terén és a környezetvédelmi termékdíj bevezetése is. Emellett számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején jelentősen tompíthatja az árdinamika lassulását és a tavaszi hónapokban befagyhat az inflációs index. Összességében 2024-ben is folytatódhat a dezinflációs folyamat, ám lényegesen lassabb sebességgel. Jelenlegi várakozásuk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba a hazai fogyasztói árindex éves változása. Mindezek összessége szigorú monetáris politikát és ezzel a pozitív tartományban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban – valószínűsíti.