Gazdaság

Mutatjuk, hogyan számít be a tanulás mellett végzett munka a nyugdíjba

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
Egyik olvasónk nem értette, hogyha a tanulás mellett dolgozott is, akkor a nyugdíjnál miért csak egyszer számít ez a két jogviszony. A nyugdíjszakértő megadta a választ.

Erzsébet 60 éves, nemrég kapta meg hivatalból a nyugdíj-adategyeztetést. Fiatal korában 5 évig járt egyetemre, és közben néhány hónapig a tanulmányok mellett az egyetemen dolgozott is. Ezt a nyugdíj-adategyeztetési dokumentum szerint a Magyar Államkincstár (MÁK) úgy könyvelte el neki, hogy 1675 nap egyetem és 107 nap egyetemi munkaviszony, azaz összesen 1764 napot vettek figyelembe szolgálati időként.

Azt nem érti, miért nem úgy számolnak neki, hogy az összesen 1764 nap egyetem mellé pluszban ismernek el még 107 nap egyetemi munkaviszonyt. Feltételeztük, azért, mert hiába jár valaki egyszerre egyetemre, és mellette dolgozik is, egy adott nap akkor sem számíthat többnek egy adott napnál – így a nyugdíjban sem. Ám, hogy valóban így van-e, illetve miként számítanak bele a diákként végzett munkák a nyugdíjba, azt megkeresésünkre Farkas András nyugdíjszakértő tisztázta.

Farkas Norbert / 24.hu

Nyugdíj-adategyeztetés

A nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárásban a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított közreműködésével tisztázza a nyugdíj jogszerzéshez elismerhető magyar szolgálati időt, jogosultsági időt, korkedvezményre jogosító időt és a járulékfizetés alapjául szolgáló jövedelmeket, kereseteket, továbbá rögzíti a nyilvántartásban nem szereplő adatokat. Az adattisztázás célja, hogy a nyugdíj megállapításakor már olyan, az ügyfél által is megismert és elfogadott adatok álljanak rendelkezésre, amelyek a nyugdíjra való jogosultság, és annak összege megállapításához szükségesek. Az adategyeztetési eljárásra az ügyfél kérelmére és a hivatal kezdeményezésére is sor kerülhet. (Forrás: MÁK)

Minden egyes nap számít, de csak egy napnak

A nyugdíjszakértő elöljáróban leszögezte, a szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Miután a szolgálati időt napok – nem pedig évek – szerint összegzik, minden egyes napért érdemes megküzdenünk, ha az valamiért nem szerepelne a TB nyilvántartásaiban. A nyugdíj kiszámításánál a hatósági nyilvántartásba bejegyzett szolgálati idő összegzett napjai számát osztják el 365-tel, így kapják majd meg a szolgálati idő éveinek számát. A végeredményként kapott évszámból csak az egész számot lehet majd figyelembe venni a nyugdíjszorzó megállapításához (vagyis annak a százalékos értéknek a meghatározásához, amellyel meg kell majd szorozni a számított nettó havi átlagkeresetet a nyugdíj összegének meghatározása során).

  • Ha például valaki egész élete során a nyugdíjkorhatára betöltése napjáig 14 983 nap szolgálati időt szerzett,
  • akkor ezt kell elosztani 365-tel, így adódik az eredmény: 14 983 nap/365 = 41,049 év.
  • Ebből az eredményből a 41 mint egész szám határozza meg a 82 százalékos nyugdíjszorzót.

Vagyis a példában a számított nettó havi életpálya-átlagkereset összegének 82 százaléka lesz a nyugdíj összege. Ezért kell és érdemes minden egyes napot igazolni, amelyen biztosítási jogviszony állt fenn.

Ugyanazt az időtartamot viszont csak egyszer lehet számításba venni, vagyis egy naptári nap akkor is csak egy napnyi szolgálati időnek felelhet meg (egyszeres számítás szabálya), ha az adott napon többféle biztosítási jogviszonyban is álltunk. Gyakori például, hogy munkaviszony mellett vállalkozóként is dolgoztunk, főállású munkaviszony mellett másodállásban is tevékenykedtünk, vagy a gyes mellett munkát is végeztünk az adott napon, illetve, mint az olvasó, egyetemi hallgatói jogviszony alatt dolgoztunk, stb.

Ha keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszony mellett másik, nem keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszony is fennáll, akkor a keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyt kell figyelembe venni – ezért elsődleges a hallgatói jogviszony időtartamára eső munkaviszony figyelembe vétele, ahogyan például a gyes mellett dolgozók szolgálati idejébe is a munkavégzés jogcímén számít be az érintett időszak, nem a gyes folyósítása jogcímén – magyarázta a nyugdíjszakértő.

Varga Jennifer / 24.hu

Így számítanak be a diákmunkák a nyugdíjba

Először is azt érdemes áttekinteni a nyugdíjszakértő szerint, hogy milyen okmányokat lehet csatolni a nyugdíjbiztosítási adategyeztetéshez vagy a nyugdíjigénylés benyújtásakor.

  1.  A szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző felsőoktatási tanulmányi idő igazolására a főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél szükséges. Külföldön folytatott tanulmányoknál igazolni kell, hogy a külföldi végzettséget honosították, a külföldi tanulmányi időt a hazai tanulmányi időbe beszámították, vagy a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el.
  2. A sor-, tartalékos- vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött idő igazolására katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás.
  3. A fegyveres rendvédelmi szervtől igazolás kell a hivatásos vagy továbbszolgáló állományban töltött időről.
  4. Kell az ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző szakiskolai tanulmányi idő igazolására.
  5. Szükséges a bedolgozói kiskönyv vagy munkabér-jövedelemigazolás a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző bedolgozói jogviszony igazolására,
  6. Elő kell keresni a mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyvet, az 1998. január 1-jét megelőző tagsággal szerzett szolgálati idő igazolására,
  7. Bemutatni, ha van egyházi igazolás az egyházi személyként, szerzetesrendi tagként, diakonissza nővérként szerzett szolgálati idő igazolására.
  8. Kellhet a kórházi zárójelentés a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolással 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő igazolására.
  9. A nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szereplő egyéb szolgálati idők igazolására jól jön a munkakönyv, foglalkoztatói igazolás vagy szerződés.
  10. Fontos az 1988. január 1-jét megelőző időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás akkor, ha az ezt követő időszakra nem rendelkezünk a jogszabályban meghatározott számú naptári napra nyugdíjjárulék-köteles keresettel, jövedelemmel.
  11. Előfordul, hogy valamely adat nem szerepel a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában – ekkor jó, ha megvannak az 1997. december 31-ét követő időszakra szóló munkabér-, illetve jövedelemigazolások.
  12. Legyen benne a pakkban a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról kiállított igazolás elnevezésű okirat is.
  13. Ha az öregségi teljes nyugdíjat a jogosult súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére is tekintettel igényeljük, szükség lesz az ápolási díjat megállapító határozat másolatára, valamint – ha a határozatból a hozzátartozói viszony nem állapítható meg – a gyermek születési anyakönyvi kivonatára vagy az örökbefogadást engedélyező határozatra.
  14. Legalább öt felnevelt gyermek esetén csökkenhet az előírt jogosultsági idő – ilyenkor kellenek majd a gyermekek születési anyakönyvi kivonatai vagy az örökbefogadást engedélyező határozatok.
Illyés Tibor / MTI Diákmunkások tankönyveket készítenek elő szállításra Üllőn, a KELLO Könyvtárellátó Nonprofit Kft. központi raktárában 2020. augusztus 3-án.

A fentiek alapján mondja Farkas András, hogy a diákmunka időtartama és a diákmunkával szerzett kereset akkor számítható be a nyugdíj alapjául szolgáló életpálya-átlagkereset megállapításához, ha

  • a diákmunkát keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban végezte a diák, vagyis például munkaszerződés alapján,
  • és erről található adat a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban, vagy az érintett személy a megfelelő okirattal bizonyítani tudja a munkavégzés és járulékfizetés tényét.

A szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatát, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatát is beszámítható – a nők kedvezményes nyugdíjára is jogosító – szolgálati időként. Viszont, mivel az évközi szakmai gyakorlatok az oktatás részét képezik, ezért a nem nyári szakmai gyakorlatok csak akkor számíthatnak szolgálati időnek, ha az oktatás tartama egyébként is annak minősül – avatott be. Ilyen a szakmunkásképzés időtartama.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik