Szalai Péter felidézte: a volt államtitkár tavaly nyáron indított pert Szász Károly ellen, mivel a volt PSZÁF-elnök többek közt azt nyilatkozta a médiában, hogy a Keller vezette államtitkárságon ellene egy sokoldalas koholmányt készítettek, és annak összeállításában még titkosszolgálati eszközöket is alkalmaztak. Az ügyvéd elmondta, hogy ügyfele feltételezését Keller László korábbi nyilatkozataira alapozta, valamint egy mintegy 20 oldalas, az államtitkárságon készült, róla szóló írásos anyagra, amelyet valaki eljuttatott hozzá. Szalai kifejtette: a bíróság a kereset elutasításakor többek közt arra hivatkozott, hogy Keller László politikus, akinek nagyobb toleranciát kell tanúsítania a munkáját ért kritika és bírálat vonatkozásában, mint egy átlagembernek.
Továbbá a bíróság szerint Szász Károly nem valósított meg jogsérelmet azzal, hogy azt mondta: Keller nevéhez fűződik néhány irat összeállítása, hiszen az államtitkárság munkaanyagairól lehet azt mondani, hogy az államtitkárságot vezető személy nevéhez fűződik. Az indoklásban szerepelt az is, hogy Keller László legfőbb ügyésznek készült, Szász Károllyal kapcsolatos jelentésében benne volt, hogy az ügyben titkosszolgálati eszközök is szerepet játszottak. Szalai Péter közölte: a bíróság szerint az, hogy Szász koholmánynak minősítette a róla szóló iratokat, nem haladja meg az alkotmányos szólásszabadság kereteit, és ő, a saját maga védelmében, joggal használhatta ezt a kifejezést. Répászky Miklós, Keller László ügyvédje az MTI-nek elmondta: fellebbeznek az ítélet ellen.
