A 20. század folyamán bebizonyosodott, hogy a földkéreg nem egy szilárd és homogén struktúra, hanem felaprózódott, mozgékony szerkezet. Ez lemezekből áll, amelyek találkozásánál hasadékok és hegységek alakulnak ki, illetve vulkánok és földrengések gyújtópontjaként is gyakran azonosítják. A lemezekből jelenleg hét nagyot, és rengeteg kisebbet tartanak számon a kutatók. A LiveScience összegyűjtötte, hány is van pontosan.
A legtöbb geológus egyetért abban, hogy 12-14 elsődleges lemez van, amelyek a Föld felszínének nagy részét borítják
– mondta Saskia Goes, az Imperial College London geofizikusa, hozzátéve hogy mindegyik legalább 20 millió négyzetkilométer területű. A legnagyobbak az észak-amerikai, az afrikai, az eurázsiai, az indo-ausztrál, a dél-amerikai, az antarktiszi és a csendes-óceáni lemezek.
Ezek közül a legmonumentálisabb a Csendes-óceáni-lemez, amely hatalmas, 103,3 millió négyzetkilométert tesz ki. Ez egyébként a leggyorsabb is: évente 7-10 centimétert mozog. A Csendes-óceáni-lemezt szorosani követ az Észak-amerikai-lemez, amely 75,9 millió négyzetkilométert fed le. A hét nagyon kívül van még öt valamivel kisebb lemez is: a Fülöp-tenger, a Cocos-, a Nazca-, az Arab- és a Juan de Fuca-lemez.
A geofizikus szerint egyes szakértők az Anatóliai-lemezt (az Eurázsiai-lemez része) és a Kelet-Afrikai-lemezt (az Afrikai-lemez része) különálló egységként tartják számon, mivel ezek olyan sebességgel mozognak, amely által egyértelműen bizonyítható, hogy különbözik a főlemezektől. Innen ered a 12-14 darabos becslés.
Itt a lemeztektonika hatására a lemezek kisebb darabokra, úgynevezett mikrolemezekre szakadnak szét. Ezek közé az 1 millió négyzetkilométernél kisebb lemezek tartoznak, és egyes tudósok becslése szerint 57 ilyen van a Földön.
