Gazdaság

Arról kérdezték Nagy Mártont, hogy le kellene-e mondania Matolcsy Györgynek

Vörös Szilárd / MTI
Vörös Szilárd / MTI

„Le kell-e mondani Matolcsy Györgynek?” – kérdezte az ATV riportere Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert annak kapcsán, hogy már Orbán Viktor szájából is elhangzott, hogy a jegybanknak beletörött a bicskája az inflációval folytatott harcba, ezért a kormánynak kell aktivizálnia magát az ügyben. A kormányfő egy szeptember végi Kossuth rádiós interjúban fogalmazott úgy: „Az infláció fává nőtt, nekik meg csak bicskájuk van. Ide fejsze kell, na az nincs a jegybankban. Az csak a kormánynak van”.

Nagy Márton a csatorna kérdése után azt kezdte fejtegetni, hogy „a jegybank bicskával kezdte farigcsálni a fát, de nem követett el hibát, hiszen alapvetően az infláció ellen harcol”. A miniszter szerint ugyanakkor az infláció természete teljesen másképp alakult ki, mint amit a jegybank az eszközeivel kezelni tud. A miniszterelnök hasonlatánál maradva azt mondta, az infláció olyan „hatalmas fává növekedett”, ami ellen már a jegybanknak nincsenek hatékony eszközei.

„Ezért kellett ezt a feladatot átvenni a kormánynak. A kormánynak van erős eszköze, és ezt be is bizonyítottuk, hiszen 12,2 százalékos a szeptemberi inflációs adat, ez novemberben 10 százalék alatt lesz” – mondta a miniszter.

Nagy nem válaszolt a csatornának konkrétan arra a kérdésre, hogy le kell-e mondania Matolcsynak, azt ugyanakkor megjegyezte: „azt is mondtuk, hogy a jegybank helyesen elkezdett az infláció ellen küzdeni, és azt is látjuk, hogy az infláció túl nagy falat neki”.

Az ATV a Századvég Vidék konferenciáján kapta mikrofonvégre a minisztert. Itt Nagy arról beszélt, hogy a közvetlen működő tőke beáramlása miatt 2030-ra a GDP-ben az export aránya a jelenlegi 70-ről 100 százalékra, a feldolgozóiparé pedig 20-ról 30 százalékra nő. A megnövekedett gyártási kapacitások miatt pedig fontos, hogy a megnövekedett logisztikai feladatokat a hazai szereplők biztosítsák.

Ismertette továbbá, hogy kormány tíz kitörési pontot határozott meg, amellyel 2030-ra Magyarország elérheti az EU fejlettség 90 százalékát. Ezek közül kiemelte az energiatermelő-kapacitások növelését másfélszerével valamint a zöldenergia-mix kiépítését, félmillió új munkaerő bevonását és a határátkelők és a szállítmányozás fejlesztését.

Kapcsolódó

Ajánlott videó

Olvasói sztorik