Sólyom László szerdán az Alkotmány 26. paragrafusának negyedik bekezdése alapján véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a felsőoktatási törvény módosításáról szóló törvényt, mivel álláspontja szerint annak egy rendelkezése sérti a felsőoktatási intézmények autonómiáját – áll a hivatal közleményében.
Félti az egyetemek autonómiáját
A köztársasági elnök ugyanis azt kifogásolja, hogy a szabály értelmében a jövőben a felsőoktatási intézmény rektora csak az intézményben működő gazdasági tanács egyetértésével nyújthatna be a szenátus részére az intézmény autonómiáját alapvetően érintő döntések meghozatalára vonatkozó előterjesztéseket. Így a gazdasági tanács olyan fontos döntések meghozatalát akadályozhatná meg, mint például a felsőoktatási intézmény fejlesztési tervének az elfogadása, a szervezeti tagozódás megállapítása, vagy a költségvetés és az annak teljesítésére vonatkozó beszámoló elfogadása.
Az államfő szerint a gazdasági tanács nem tekinthető a felsőoktatási intézmény önkormányzati szervének, ezért a számára biztosítani kívánt vétójog alkotmányellenesen korlátozza a felsőoktatási intézmények autonómiáját, és így ellentétes a tudományos élet szabadságával, a tanszabadsággal és a művelődéshez való joggal.
A mentelmi joggal is baj van
A köztársasági elnök ugyancsak szerdán visszaküldte az Országgyűlésnek újratárgyalásra az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényt. Indoklása szerint ugyanis a jogszabály számos hiányosságban szenved. Ennek oka az államfő szerint részben annak tudható be, hogy a kétharmados többséget igénylő rendelkezéseket nem fogadta el a parlament, ezért az új mentelmi jogi rendelkezések nagy része csak az ügyészekre vonatkozna. Ezzel a törvényjavaslatnak az az alapvető célja nem teljesül, hogy egységes szabályozás vonatkozzon minden érintettre – írták a közleményben.
Másrészt Sólyom úgy véli, hogy a törvény elfogadása során több szavazás-technikai hiba is történt, aminek következtében például a törvényből hiányzik a hatályba léptető rendelkezés, így a törvény teljes egészében alkalmazhatatlan. Továbbá következetlen és ellentmondásos módon minősítette az Országgyűlés a szavazás során kétharmadosnak vagy egyszerű többséget igénylőnek az egyes rendelkezéseket.
A Fidesz is az Ab-hez fordult
Hasonló okok miatt akar a legnagyobb ellenzéki párt is az Alkotmánybírósághoz fordulni az oktatási törvény miatt. A Fidesz a gazdasági tanácsok döntési jogkörét és a tandíj miatt fordulna a bírói testülethez.
