Gazdaság

Matolcsy György írásba adta, nem ért egyet Varga Mihállyal

Fülöp Dániel / 24.hu
Fülöp Dániel / 24.hu
Összefoglalóan tehát, az infláció nagymértékű emelkedését és az árfolyam 2022. őszi gyengülését nem az MNB intézkedései okozták.

Egyetért-e a pénzügyminiszter állításával, miszerint a megugró infláció és a 2022 őszi forintgyengülés elsődleges felelőse az MNB?

Erről kérdezte Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét két szocialista képviselő (Tóth Bertalan, Vajda Zoltán). Idézték Varga Mihályt, aki az egri Közgazdász Vándorgyűlésen arról beszélt, a magyar infláció túl magas, a legmagasabb Európában, és az infláció fő felelőse a monetáris politika, illetve annak alakítója, végeredményben a jegybank.

A tárcavezető szerint 2022 őszén a jelentős forintgyengülés sem véletlenül történt. A felelősségek előbb említett leosztása alapján ezt is az MNB számlájára írta.

Álláspontja szerint a jegybank ugyan jól tette, hogy elkezdte a kamatemelést, abban viszont vita van szerinte, hogy időben tette-e vagy sem. Hozzátette: amikor emelte a kamatot az MNB, még vette az állampapírt és a vállalati kötvényeket, márpedig egyszerre meleget és hideget fújni egyik
gazdaságban sem lehet. Elmondta azt is, hogy a világban még bőven kamatemelési ciklusok voltak, amikor az MNB már lezárta azt.

Mindezen kritikák arra utalnak, hogy a Pénzügyminisztérium számos korábban a jegybank által meghozott monetáris döntéssel nem értett egyet, hibákra utalt azokkal kapcsolatban. Az ellenzéki képviselők az

igen jelentős véleménykülönbségekre tekintettel

arra kérték Matolcsy Györgyöt, tájékoztassa az Országgyűlést:

  • Mi a véleménye a pénzügyminiszter által kifejtett kritikákkal kapcsolatban?
    Igaza van-e Varga Mihálynak abban, hogy a megugró infláció és a 2022 őszi
    forintgyengülés elsődleges felelőse az MNB?

Az MNB elnöke válaszában nyilvánvalóvá tette, nem ért egyet a pénzügyminiszter állításával,
hogy a megugró infláció és a 2022 őszi forintgyengülés fő felelőse az MNB lenne. Azt írta, ők már 2021 elején, a világon elsők között ismerték fel az inflációs tendenciák megváltozását és fel is hívták a figyelmet a tartósan magas infláció veszélyére. Határozott választ adtak: a jegybank 2021. június 23-án az EU-ban elsőként indította el kamatemelési ciklusát, és a leghatározottabb kamatemelési ciklust hajtotta végre Európában.

Az infláció eleinte a régiós inflációs tendenciákkal párhuzamosan nőtt, a 2021. tavaszi 3,7 százalékról 2022 júliusára 13,7 százalékig. Ekkor az emelkedés 80 százaléka külső tényezőkre, elsősorban az energiaárak drasztikus megugrására volt visszavezethető.

A hazai infláció 2022. év közepétől vált el a régiós átlagtól. Időrendbe és pontokba szedte az okokat.

  • A magyar gazdaság energiaigénye, energiafüggősége magas, ezért az energiaárak emelkedése hazánkat különösen erőteljesen érintette. A magas energiaárak miatt romló folyó fizetési mérleg pozíció az árfolyamot leértékelődési nyomás alá helyezte.
  • Az alacsony versenyképesség, a hazai élelmiszeripar visszafogott termelékenysége miatt a magyar élelmiszerárak érzékenyebbek a globális élelmiszer-alapanyagárak
    változására. Ezt súlyosbította a 2022-es év aszályos időjárása.
  • Az infláció fékezésére bevezetett ársapkák átmenetileg tompították a külső sokkok hazai árakra gyakorolt hatását, de idővel a termelők és kereskedők elkezdték kompenzálni azok hatását. A vállalatok veszteségeiket igyekeztek más termékek árainak emelésével és az árrések növelésével ellensúlyozni, így közvetett módon tovább emelték az inflációt.
  • A régiós országokhoz viszonyított hazai inflációs többlet nagy része az élelmiszerek árának alakulásából fakadt, amelyet 2023 elejétől kiegészített a piaci üzemanyagárak hatása. 2022 második félévében a magyar infláció átlagosan 5,2 százalékponttal haladta meg a régiós átlagot, amelynek 80 százalékát az élelmiszerárak magyarázták. 2023 elejétől enyhén csökkent az élelmiszerek súlya a különbözetben, de az első negyedévben is több mint 40 százalékot tett ki. Összességében 2023 első negyedévében a régióval szembeni inflációs különbözet közel 70 százalékát magyarázta az élelmiszerek és az üzemanyagok áremelkedése.
  • Az infláció emelkedéséhez hozzájárultak a költségvetési egyenleg javítása érdekében bevezetett adóemelések is. A 2022. júliustól érvényes adóemelések költségét (NETA, jövedéki adó, különadók) a vállalatok nagyrészt vagy teljes egészében áthárították a fogyasztókra. A 2022. júliusi adóemelések összesen 1,6 százalékponttal járultak hozzá az infláció emelkedéséhez.
  • A hazai infláció régiós tendenciáktól való elszakadásában és a gyorsuló árdinamikában jelentős szerepe volt a vállalati profitok emelkedésének is. Az eredményeik gyors növekedése alapján a vállalatok az emelkedő inputköltségeik áthárítása mellett a költségeik emelkedésénél nagyobb mértékű áremelést tudtak érvényesíteni. A Magyar Nemzeti Bank az elsők között hívta fel a figyelmet a profit-húzta infláció problémájára és a piaci verseny vizsgálatának fontosságára.

2022 őszére a régiós átlagot meghaladó, 20,1 százalékos inflációra az MNB Európa és a régió legmagasabb, 13 százalékos alapkamatszintjével válaszolt. A régióban először a cseh jegybank állította le a kamatemeléseket, amikor 2022 júniusában az alapkamat elérte a 7 százalékot. A lengyel irányadó kamat 2022 szeptemberében érte el maximumát, 6,75 százalékot. A román jegybankban 2023 januárjában 7 százalékig emelkedve érte el csúcsát az irányadó ráta.

2022 szeptemberében a számottevően javuló hazai és nemzetközi piaci környezet a kamatemelések leállítását indokolta. A megállás mögött a tavaly szeptemberben
bemutatott jegybanki érvek egytől egyig beigazolódtak.

Az MNB 4 erős érvre építette döntését.

  • 1) 2022 őszén várhatóan tetőzik a globális infláció és megindul a fokozatos csökkenés.
  • 2) A belső kereslet lassulása egyre inkább érezhető, ami szűkíti majd a hazai áremelések terét.
  • 3) A folyó fizetési mérlegben 2022 végétől határozott fordulat várható.
  • 4) Az ún. előretekintő reálkamat pozitívvá vált.

Matolcsy György szerint minden állításuk utólag is igaz. 2022 őszén egyértelmű fordulat indult a globális inflációban, mérséklődtek a nyersanyagárak, az ellátási láncok számottevő javulást mutattak. A belső kereslet lassulása azóta is tart. A folyó fizetési mérleg egyenlege az év végétől
határozott és trendszerű javulásba váltott, miközben a reálkamatok az idei őszre egyértelműen pozitívak lesznek.

A 2022. szeptemberi kamatdöntő ülés után azonban olyan eseménysorozat következett be, amire senki sem számíthatott. Az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása és a nemzetközi pénzpiacokat megrázó sokkhatások mindenki számára váratlanok voltak. A gázárak percek leforgása alatt 20 százalék körüli mértékben pattantak fel. A Brent olaj ára a szeptember végi 84 dolláros szintről ismét 100 dollár közelébe nőtt. Az amerikai jegybank kamatpályájának csúcsára vonatkozó várakozás 5 százalékra ugrott, ami drámai romlást okozott a piaci folyamatokban: a vezető tőzsdeindexek kétéves mélypontra estek és jelentős feltörekvő piaci
tőkekivonás indult. A dollár rendkívüli mértékben erősödött, Így az euro/dollár árfolyam 20 év után először tartósan paritás alatt alakult, és a japán jen árfolyama is 32 éves mélypontra süllyedt.

A drámai események hatására a hazai pénzpiac a következő két hétben példátlan nyomás alá került, ami veszélyt jelentett a pénzügyi piaci stabilitásra. A forint euróval szembeni árfolyama destabilizálódott, sorozatos mélypontokat döntve az euróval szemben október közepére történelmi mélypontra, a 430-as szint fölé gyengült. A forint ellen spekulatív támadás indult és az állampapírhozamok is számottevően emelkedtek, de a jegybank e kritikus piaci kockázatokat hatékonyan védte ki az október 14-én indított célzott lépéssorozatával, amelynek eredményei egyértelműek.

A 18 százalékos kamatú betéti eszköz bevezetése, a devizacsere ügylet napi rendszerességgel történő alkalmazása sikeresen stabilizálta a pénz- és állampapírpiacot. A devizapiaci egyensúly szempontjából ezeken kívül kulcsfontosságú lépés volt a nettó energiaimportnál felmerülő jelentősebb devizalikviditási igény jegybanki biztosítása.

Összefoglalóan tehát, az infláció nagymértékű emelkedését és az árfolyam 2022. őszi gyengülését nem az MNB intézkedései okozták. Éppen ellenkezőleg, az MNB határozott és hatékonyan döntései stabilizálták a pénzpiacokat és erőteljes dezinflációt indítottak be, amit a tényadatok is alátámasztanak. A 2023. januári csúcshoz (25,7 százalék) képest augusztusra 16,4 százalékra mérséklődött az infláció. A csökkenés közel háromnegyed része két tényezőből adódik: az iparcikkek és a feldolgozott élelmiszerek áralakulása. Ezek a tételek a legérzékenyebbek a pénzpiac stabilitásra, amit a monetáris politika hatékony intézkedéseivel biztosított.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke ehhez hozzátette: a jegybank törvényben deklarált elsődleges céljának megfelelően mindenkor az árstabilitás elérésére és fenntartására törekszik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik