Magyarország feladata az, hogy kétéves uniós tagságának tapasztalatait felhasználva újrafogalmazza külpolitikai stratégiáját – jelentette ki a miniszterelnök napirend előtti felszólalásában a parlamentben hétfőn. Hozzátette: ennek célja, hogy közös nemzeti külpolitikánk több legyen, mint a kormányzati külpolitika, elvont és távlatos célok helyett a magyar kultúra, tudomány, gazdaság érdekeinek közvetlen képviselete jelenjen meg egyre hangsúlyosabban.
A kormányfő szerint „Magyarországnak van feladata abban, hogy ebben a térségben a stabilitás a progresszió erejeként képes legyen arra, hogy ezt a befolyást és ezt az erőt a megértésre fordítsa. Hogy abban legyen partner az Egyesült Államok, az Európai Unió és Oroszországgal való kapcsolatában, hogy Európának ezen szegmense egy prosperáló, biztonságban élő, egymást megértő, történelmi előítéleteitől és sértettségétől megszabaduló, együttműködő térség legyen”.
A miniszterelnök felszólalásában úgy vélte, Magyarországnak van abban felelőssége, hogy a térség azon országai, amelyek még nem tagjai az EU-nak, így a balkáni országok számára is reális közelségbe kerüljön az uniós tagság.
Nem kell Bushtól bizonyítvány
A kormányfő szerint George W. Bush amerikai elnök látogatása nemcsak az 1956-os forradalom eszméinek az elismerése, hanem tisztelgés az előtt is, amit Magyarország az elmúlt 16 évben tett. A miniszterelnök szerint külpolitikát nemcsak a kormánynak kell önmagában alakítania, nem is a kormánynak és az ellenzéknek, hanem politikai és nem politikai tényezőknek, civileknek és intézményeknek, gazdasági és tudományos szereplőknek egyaránt.
„Nem kérünk bizonyítványt egyetlen nagyhatalomtól sem, arra nincsen szükségünk. A bizonyítványt a magyar választók adják, hogy képesek vagyunk-e képviselni őket, képesek vagyunk-e a határon túl is sikeresen képviselni a magyar nemzeti érdeket” – fogalmazott, hozzátéve ugyanakkor, hogy Magyarország visszaigazolást azért elfogad.
Ki a jó magyar?
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette: a nemzeti érdekeket kell képviselni a külpolitikában, elsősorban az Európai Unióban is.
A miniszterelnök az utolsó ebben az országban, aki az állampolgárságról szóló népszavazás után a magyar felelősségről beszélhet – reagált Semjén Zsolt. Hozzátette: egy szocialista politikus sem használhatja ezt a szót, mert nem szociális, hanem neoliberális eszmék mentén vezeti az országot. Szavait a KDNP-s politikus azzal magyarázta, hogy a kormány a kisembereket és a középvállalkozásokat célozza a megszorító intézkedéseivel, és nem a multinacionális cégeket és bankokat.
Dávid Ibolya felszólalásában az Antall Józsefi külpolitika reinkarnációjának nevezte a kormány külpolitikai sikereit. Ugyanakkor hangsúlyozta, az mindaddig kirakatpolitizálásnak minősül, amíg nem párosul a magyar nemzet előnyökhöz jutásával. A magyar polgároknak ugyanis érezniük kellene már az uniós életszínvonalat, illetve élesebben kellene képviselni a határon túli magyarok érdekeit is – jelentette ki az MDF elnöke.
Orosz és ázsiai kapcsolatok kellenek
Vadai Ágnes (MSZP) szerint a nemzetközi kapcsolatokban nem lehet hosszú távon potyautas magatartást folytatni, részt kell vállalni a szövetségesi politika alakításában. Mint mondta, aktív külpolitikára van szükség az orosz, illetve az ázsiai országokkal kapcsolatban is.
Kuncze Gábor kijelentette: az euroatlanti csatlakozáshoz kell hozzásegíteni azokat az országokat, amelyekben határon túli magyarok élnek, s ezáltal javítani helyzetükön. Az SZDSZ frakcióvezetője élesen bírálta az ellenzéket, mert szerinte ahelyett, hogy a Bush-látogatás sikereire lennének büszkék, azt firtatják, ki az igazi magyar. A december 5-i népszavazásra reagálva elmondta: az Orbán-kormány idején tudták, meddig terjednek a határok, ellenzékként pedig a korlátokat is igyekeznek ledönteni.
Gyurcsány Ferenc az elhangzottakra úgy reagált: „Nem oktathatnak ki, hogy jó magyar vagyok-e”. „Az sem jó, ha Önök, konzervatívok mondják el, mit kell tennie egy szocialista politikusnak” – tette hozzá a miniszterelnök.
