A kereskedelmi szálláshelyek forgalma az elmúlt néhány évben lett kimutatható a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK), korábban az államnak fogalma sem volt arról, hogy milyen forgalmak bonyolódnak ott. Az NTAK segített abban, hogy elindult a kifehérítés, így viszont megjelentek olyan forgalmak a rendszerben, amelyekre korábban nem volt rálátás. Ám ezek nem minden esetben többletek, csupán láthatóvá váltak olyan forgalmak, amelyek most plusznak tűnnek.
– nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő szállodaigazgató a 24.hu-nak, mikor arról kérdeztük: miként lehetséges, hogy miközben a turisztikai szereplők – leginkább a szállodások – visszaesést tapasztalnak a Balatonnál, addig a kormány rekordokról beszél? Forrásunk szerint a probléma az, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy újabb és újabb turisztikai rekordokról számoljon be.
Másról beszél a szakma és másról az MTÜ
Flesch Tamás, a szállodaszövetség elnöke komoly lavinát indított el egy néhány héttel ezelőtti nyilatkozatával. Az Indexnek július elején arról beszélt, hogy harminc, de akár negyven százalékkal is kevesebb vendég fordul meg a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének adatai szerint a Balatonon a mostani szezonban, és ők is inkább hétvégén, hétköznap még kevesebben választják a magyar tengert. A belföldi turizmus, különös tekintettel a szállodaiparra, az idén eddig stagnál és visszaesést is mutat – mondta Flesch Tamás. Erre utalnak a legfrissebb KSH-adatok még úgy is, hogy a statisztikai hivatal 2022 nyarán szerződést kötött az MTÜ-vel, minek nyomán a KSH immár az MTÜ által létrehozott adatbázist használja.
Ezek alapján az első félévben nagyjából kétszázezerrel kevesebb éjszakát töltöttek a Balatonnál a magyarok, mint tavaly január és június között, ebből pedig majdnem százezres visszaesést a június hozott. A külföldi turisták száma valóban nőtt a tónál, de közben összességében 134 ezerrel, 5,2 százalékkal csökkent a balatoni turizmus az első félévben.
Ennek fényében nem olyan meglepő, hogy a kormány és az alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség magára vette Flesch Tamás nyilatkozatát, amely után két dolgot tett:
Jó hírekhez jó módszertan
A kormány és a Magyar Turisztikai Ügynökség is szívesen hasonlítja a mostani adatokat a 2019-es turisztikai rekordévhez, így tett a kormányinfón Gulyás Gergely is. Csakhogy 2019-ben még csupán az NTAK tesztüzeme működött, ez a rendszer 2020 januártól fedi le a teljes turisztikai szálláshelykínálatot. Ez azért fontos, mert a magán- és egyéb szálláshelyekről 2020 előtt nem volt havi adatgyűjtés. A 2020 előtti időszakban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szolgáltatta a turisztikai adatokat, ez azonban nem volt annyira pontos, naprakész és digitalizált, mint az NTAK-rendszer. A KSH ugyanis nem közvetlenül a szálláshelyekkel volt kapcsolatban, hanem az önkormányzatokkal, ahova az adatokat szolgáltatták a szálláshelyek.
Az NTAK most már rá van kötve a szálláshelyek foglalás-nyilvántartására, így ebben elvben nincsen hibalehetőség. A KSH adatgyűjtésében viszont a szálláshelyek munkatársai segédkeztek korábban. Ez nagyban függött a munkatársak alaposságától. Ez mindig is kritika volt a KSH-val szemben. A legnagyobb hátrány az volt, hogy túl hosszú folyamat volt, mire beérkeztek az adatok, majd feldolgozták és publikálták azokat. Jelenleg, ha valaki holnap foglal egy szobát Tihanyba októberre, akkor az NTAK rendszerében ez rögtön megjelenik, függetlenül attól, hogy esetleg később lemondja a foglalást
– magyarázta Holczer Ágnes turisztikai szakember. A Turizmusfejlesztők és Tanácsadók Szövetségének elnökétől is megkérdeztük, mi lehet az oka annak, hogy nagyon mást tapasztalnak a balatoni turizmusban dolgozók, mint amit az MTÜ kommunikál.
Holczer Ágnes szerint a különbség okát egyrészt az adatgyűjtés módszertanában és azok publikációjában kell keresni, illetve az is probléma, hogy másról beszél a szakma és másról az MTÜ:
Lehet ezzel játszani. Ha sokan jönnek rövid időre, akkor azt lehet mondani, hogy nagyon megugrott a vendégszám. Csakhogy elképzelhető, hogy összességében végül kevesebb vendégéjszakát töltenek itt, ami jóval szorosabb összefüggésben áll a bevétellel és a jövedelmezőséggel, mint az előbbi – és a vállalkozók is erre fókuszálnak. A minap futottam bele egy hírbe, hogy 8 százalékkal emelkedett a júniusi bevétel 2022-höz képest. Miközben mindenhol megjelent, hogy a turisztikai vállalkozások ennél jóval nagyobb, akár 20–25 százalékos emelést is végrehajtottak. Azért ebből is látni, hogy valami probléma mégiscsak lehet, nem?
Hasonlóról beszélt a neve elhallgatását kérő szállodaigazgató is, aki szerint visszás dolog sikerként beállítani a megugrott hétvégi forgalmat is, mert a szállodák nem a hétvégékből élnek, hanem a teljes szezonból, és az a vendég, aki nem jött meg júniusban, már nem pótolható júliusban.
Probáld Ákos, a KSH korábbi szolgáltatásstatisztikai főosztályának (ennek része volt a turizmussal foglalkozó osztály) vezetője a 24.hu-nak arról beszélt: azt tudja, hogy a KSH-ban milyen minőség-ellenőrzés zajlott, de azt nem, hogy az NTAK-nál ellenőrzik-e a beérkező adatokat.
A turizmus.com számára nemrég összeállítottam egy települési toplistát Ezek voltak a legnépszerűbb hazai turisztikai települések 2022-ben címmel. A cikk után több település vezetője is elkezdett reklamálni. Nem értették, hogyan lehet az, hogy ők nincsenek benne az első 100-ban. Utánanéztem, és akkor derült ki, hogy a KSH-nak van egy EU-szabványnak megfelelő korlátja adatvédelem szempontjából, vagyis, ha valahol a szálláshelyek száma adott időszakban csupán egy vagy kettő, akkor az adatokat a KSH tárolja ugyan, de nem közli, mivel azonosíthatóvá válnának. Az NTAK ugyanakkor ezeket is hozzáférhetővé teszi, vagyis feltételezések szerint az adatvédelmi előírást nem tartja be. Az egyik nagy reklamáló Tapolca volt, mondván a város vendégforgalma több volt a cikkben közöltnél. Arra hivatkoztak, hogy az NTAK-tól is megkérdezték ezt az adatot, és az NTAK mást mondott. Kétségtelen: a KSH Tájékoztatási Adatbázisa 2022-ben több hónapon keresztül üres sárga mezővel jelezte, hogy Tapolcán az adott hónapban csak egy vagy kettő szálláshely működött.
Probáldnak az NTAK-kal az a gondja, hogy a szervezet, illetve az MTÜ a nyilvánosság számára csak minimális adatokat közöl például az igyutazunk.hu oldalon, „de itt csak pozitív híreket láthatunk”. Beszélt arról is: „érdemes összehasonlítani a KSH jelenlegi, korlátlanul hozzáférhető „Tájékoztatási adatbázisát” a korábbival: 2021-ben és 2022-ben ez még nagyon gazdag volt, tele adatokkal, ma viszont már összehasonlíthatatlanul soványabb, sokkal kevesebb adatot lehet elérni. Felfogása szerint az NTAK-adatok közvagyonnak számítanak, ehhez a hozzáférést – az adatvédelmi szabályok tiszteletben tartásával – korlátozás nélkül biztosítani kellene. Ez és az adatbázisok összehangolása elejét vehetné minden félreértésnek, egyúttal segítenének abban, hogy ne alternatív valóságok között bolyongjanak a felhasználók – tette hozzá.
Miután láthatóan a szakemberek szerint is számos sötét folt akad az NTAK-rendszer működésében az adatközlésével kapcsolatban, ezért a Magyar Turisztikai Ügynökséget és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központot is kerestük kérdéseinkkel. Azt szerettük volna megtudni, hogy:
- miben különbözik a KSH korábbi adatgyűjtése és adatközlése az NTAK adatgyűjtésétől és adatközlésétől?
- Adódhat-e az NTAK és a korábbi KSH-s adatközlés eltéréséből, hogy mást tapasztalnak a turisztikai szereplők, mint az MTÜ?
- Valóban nincsen az NTAK-rendszerben az az adatvédelmi korlát, ami a KSH rendszerében megvolt?
- Hány magánszálláshely működik ma Magyarországon, és ezek közül mennyi szolgáltat adatot az NTAK-ba?
Választ csupán az NTAK-tól kaptunk, de innen is csak annyit írtak, hogy kérdéseinkkel forduljunk a Magyar Turisztikai Ügynökséghez. Megtettük, de az MTÜ-től nem reagáltak kérdéseinkre.
A magánszálláshelyekkel kapcsolatos információkat igyekeztünk megtudni Mörk Lászlótól, a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnökétől is, de arra ő sem tudott választ adni, hogy hány magánszálláshely szolgáltathat adatot az NTAK felé, és ez a szám miként változott az elmúlt években. Annyit viszont megjegyzett, hogy a magánszálláshelyeknél nincsen probléma az idei szezonban a Balatonnál, bőven van vendégük.
Akiknek kellene, azok nem látják az adatokat
A legfontosabb változás a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ bevezetésével az lesz, hogy naprakészen megismerhetők lesznek a teljes szektorra kiterjedő, valós forgalmi adatok, amelyekről a szálláshelyek is kapnak statisztikai visszajelzéseket
– erről beszélt Guller Zoltán a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója 2019 januárjában a Magyar Időkben. Ezzel szemben a turisztikai szereplők arra panaszkodnak, hogy továbbra is csak korlátozottan látják az adatokat.
„Az NTAK adatbázist látja a NAV, az MTÜ, a KSH, a turisztikai vállalkozások viszont csak egy részébe tekinthetnek bele. Az NTAK-rendszer mindenképpen üdvözlendő, ebben konszenzus volt a szakmában. A gond azzal van, hogy a szakma a számukra biztosított módon nem tudja érdemben használni az adatokat” – mondta Holczer Ágnes.
Egy szállodás annyit lát, hogy a hozzá hasonló besorolású szálláshelyek hogyan szerepelnek. Egy füredi, háromcsillagos szálloda vezetője csak a füredi, háromcsillagos szállodákat látja, de a csopakiakat már nem. Vannak olyan apartmanok, amelyek szolgáltatásaikkal vetekszenek egy prémium kategóriás szállodával, mégsem látnak semmit belőle a szállodások, miközben versenytársak.
Valójában az okát sem tudom, miért nem lehet lekérni az összesített adatokat
– fogalmazott Holczer Ágnes. Hozzátette: keveset tudni arról is, hogy az NTAK-ba beérkező adatok minőségét mennyire ellenőrzik az MTÜ-nél.
