Megmenekültek a bezárástól a magyarországi pékségek, mondta a portálnak Septe József. A pékségek száma 850-900 körüli, ebben nem szerepelnek az albán pékségek és a multiknál lévő sütödék sem. Kiemelte: bár korábban a Magyar Pékszövetség is azt jósolta, hogy a járvány és az energiaárak növekedése miatt a sütőipari vállalatok 20-25 százaléka meg fog szűnni, bezár vagy a nagyok felvásárolják őket, de ez nem történt meg.
A kenyérfogyasztás valamelyest csökkent az elmúlt években Magyarországon, először a koronavírus-járvány, majd a háború és az infláció emelkedése miatt vettek kevesebb kenyeret a magyarok – sorolta a Pékszövetség elnöke.
Míg korábban évente fejenként átlagosan 72 kilogramm kenyeret és mellette 10-12 kilogramm péksüteményt fogyasztottak a magyarok, az elmúlt öt év alatt
Tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 659 forint volt egy kiló kenyér, idén már ezer forintba is kerül. A vándor kenyér fél kilója az Auchanban 499 forint, az Aldiban az aranycipó kilója 998 forint, a Lidlben a nosztalgia vekni kilója 907 forint.
Bár az elmúlt hetekben a világpiaci trendeknek megfelelően Magyarországon is elkezdtek csökkenni a gabonaárak, és a búza tonnája a korábbi, 140 ezer forint helyett már csak 80 ezer forint, a fogyasztók még nem érzékelik ezt a liszt és a kenyér árában – ezt az Agrárszektor cikke is kiemeli.
Szakértők szerint mindezen tendencia ellenére a közeljövőben még nem várható a sütőipari termékek árának csökkenése, ugyanis az egyéb költségelemek növekedése még mindig jelentősnek számít.
