Tudomány

Ezért végezték ki Martinovics Ignácot

Martinovics Ignác ferences szerzetesből előbb bukovinai tanító, majd lembergi egyetemi tanár, végül, karrierje érdekében a bécsi titkosrendőrség besúgója lett. II. Lipót idején (1790-1792) főleg a szabadkőművesek tevékenységéről jelentett, ugyanakkor vezetőjükkel, Gyurkovics Ferenccel mégis jó kapcsolatot ápolt – írja a Rubicon.hu.

I. Ferenc 1792-es trónra lépésével Martinovicsot elbocsátották, évjáradékát is elvesztette. Már korábban is jelentetett meg bíráló cikkeket a bécsi udvar politikájáról és a birodalmi cenzúráról, ezért „menesztése” után a jakobinusok megkeresték egy társaság alapításának ötletével. Így kezdődött aztán 1794-ben a magyarországi mozgalom szervezése. Martinovics főigazgatóként két csoportosulás munkáját is koordinálta. Amérsékeltebb a Sigray Jakab-féle Reformátorok Társasága volt: nemesi köztársaság kikiáltását, a jobbágyi rétegek részleges felemelését tűzték ki célul – jogegyenlőséget adtak volna nekik, de tulajdonjogot nem. A Hajnóczy József, Szentmarjay Ferenc és Laczkovics János által vezetett Szabadság és Egyenlőség Társasága radikálisabb volt, a francia forradalom mintájára egy diktatórikus rendszert akart kialakítani.

Martinovics és társai kivégzése a Vérmezőn. Egykori szemtanú vízfestménye

Az összeesküvés 1794 júliusában jutott Franz Anton von Saurau gróf tudomására, mire Martinovics Bécsbe utazott és felfedte a szervezet teljes működését: a társaságok összes tagját elárulta és – vélhetően kérkedő szándékkal – fel is nagyította a szervezkedés jelentőségét. A hónapokig tartó per végén Martinovics főigazgatót és a két társaság igazgatóit fő- és jószágvesztésre ítélték, további 42 személy közül pedig 13-at halálra ítéltek. Közülük csak Őz Pált és Szolártsik Sándort végezték ki Martinovicsék után. Börtönbüntetésre összesen 18 főt ítéltek, köztük Kazinczy Ferencet, Verseghy Ferencet és Batsányi Jánost is tömlöcbe küldték.

A per főszereplőit, Martinovics Ignácot, Laczkovicsot, Sigrayt, Hajnóczyt és Szentmarjayt 1795. május 20-án végezték ki a Buda alatt fekvő Generális-kaszálón, melyet később Vérmezőnek neveztek el. I. Ferenc és a királyi kúria példát akart statuálni, bár a jakobinusok támogatottsága soha nem jelentett veszélyt a főhatalomra nézve.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik