Ha az SZDSZ átáll…
A 194 képviselő (azaz az összes képviselő több mint fele) csak az SZDSZ-szel együtt jöhet össze, már ha az MSZP kitart miniszterelnöke mellett. A 11 MDF-es, a 23 KDNP-s és 140 Fideszes képviselő mellett még 19 főre van szükség Gyurcsány félreállításához, feltéve, hogy ők megegyeznek az új kormányfő személyében. Ha az egyetlen független jelölt is a buktatás mellett áll, akkor a 20 fős liberális frakcióból 18 protestszavazat szükséges.
Gyurcsány Ferenc nagy botrányt kiváltott beszédét követően több ezer ember vonult a Parlament elé, illetve vidéki városokban is tüntettek a miniszterelnök lemondását követelve. Szakértők szerint is olyan legitimitásválságba került a kormány, hogy távoznia kellene. Alkotmányjogilag négy út kínálkozik.
Ha lemond a miniszterelnök
Az első megoldás – amelytől a miniszterelnök egyébként még vasárnap este egyértelműen elzárkózott –, hogy Gyurcsány Ferenc beadja lemondását. Ez a magyar jog szerint az egész kormány lemondását jelentené. Ebben az esetben – ahogy Medgyessy Péter esetében is láthattuk 2004-ben – a kormány ügyvezetővé alakul, majd az összes országgyűlési képviselő fele plusz egy fő szavazatával új kormány alakulhat.
Ha kihátrál a kormány
Az is elképzelhető, hogy bár a miniszterelnök nem akar lemondani, de a kormány kihátrál mögüle, és benyújtja lemondását, azaz megbízatása megszűnik. Ebben az esetben a köztársasági elnöknek van joga új személyt javasolni. Ha a parlament ezt 40 napon belül nem szavazza meg, új választásokat kell kiírni. Ezzel együtt – mint Kolláth György fogalmazott – az államfő kezében nincs ügydöntő kártya, nem menesztheti a kormányt, és nem oszlathatja fel a parlamentet.
Ha konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek
„A kormány egyetlen megbuktathatási lehetősége a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye” – mondta Kolláth György a FigyelőNetnek. Az alkotmányjogász hozzátette: a konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtása nem elegendő, a képviselők legalább felének az új kormányfő személyében is meg kell egyeznie. Ha az országgyűlés 50 százalék plusz egy fő arányban megszavazza, interregnum nélkül új miniszterelnöke, ezzel együtt új kormánya van az országnak. Ebben az estben a köztársasági elnöknek nincs szerepe, automatikusan kormányfővé válik a konszenzusos személy.
A miniszterelnökkel szembeni konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtásához a képviselők legalább egyötödének írásbeli kezdeményezése szükséges, és azt a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Az indítvány feletti vitát és a bizalmi szavazást a beterjesztéstől számított legalább három, legfeljebb nyolc napon belül meg kell tartani.
Ha egy éven belül négyszer megvonják a bizalmat
Nem túl valószínű forgatókönyv a kormány megbuktatására, ha egy éven belül a parlament négyszer megvonja a bizalmat a kabinettől, amikor az konstruktív bizalmatlansági indítványt kér maga ellen. Ebben az esetben új választásokat kell kiírni.
