Az előző nap legfontosabb eseményeit itt olvashatják.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy, az MTI által szemlézett interjúban azon véleményének adott hangot, hogy a nyugati országok nem fognak egyhamar vadászrepülőgépeket adni Ukrajnának.
Nem számítok arra, hogy a közeljövőben megtörténik a vadászgépek szállítása, mert ez logisztikai és technikai szempontból nagyon nehéz feladat
– fejtette ki a politikus, hozzátéve, hogy ennek tudatában az ukrán fél azt javasolja, hogy kezdjék meg már most az ukrán pilóták kiképzését a nyugati vadászgépek vezetésére.
A kijevi városvezetés közben arról számolt be, hogy vasárnap reggelre sikerült teljesen helyreállítani a csütörtöki rakétatámadás következtében megszakadt távhőszolgáltatást. Közleményük szerint a fővárosban mindenütt van áram- és vízszolgáltatás.
Vasárnapra virradóra az orosz erők tüzet nyitottak a dél-ukrajnai Mikolajiv megyében lévő Ocsakiv településre, a támadásban több lakóház, köztük egy többszintes is megrongálódott, emberéletben azonban nem esett kár.
Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az elmúlt egy napban több mint ezer orosz katona halt meg Ukrajnában. Velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége 159 ezer fölé emelkedett az ukránok szerint.
Bahmut ipari övezetében ukrán határőrök egy szárazföldi felderítő csoportja támadásba lendült, és megölte a Wagner orosz zsoldoscsoport hat tagját – közölte vasárnap a határőrszolgálat.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy tévéműsorban azt állította, hogy Bahmut környékén számos orosz katona holtteste fekszik temetetlenül. Kifejezte abbéli meggyőződését, hogy „miként a fasiszták Sztálingrádnál, úgy az oroszok Bahmutnál veszíteni fognak”. Hozzátette még, hogy az orosz megszállókkal együttműködők tömegesen menekülnek a donyecki és a luhanszki régiókból Oroszországba.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő megerősítette, hogy a Kreml belső köreiben belharcok vannak; hogy a Kreml átengedte az orosz információs tér feletti központi ellenőrzést, és hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök láthatóan nem tudja ezt könnyen helyrehozni – olvasható az Institute for the Study of War (ISW) friss elemzésében. A Kremlhez köthető újságírók, akadémikusok és támogatók március 11-én Moszkvában tartottak fórumot „az információs és kognitív hadviselés gyakorlati és technológiai aspektusairól a modern valóságban”.
Az ISW figyelemre méltónak nevezte Zaharova kijelentését és alátámasztja az ISW régebbi elemzéseit a Kreml-rezsim és az információs tér ellenőrzésének romló dinamikájáról. A nyilatkozat több kijelentést is alátámaszt: a Kremlben belső harcok folynak Putyin belső körének kulcsemberei között; Putyin nagyrészt átengedte az orosz információs teret különböző, kvázi független szereplőknek; Putyin nyilvánvalóan képtelen határozott lépéseket tenni az orosz információs tér feletti ellenőrzés visszaszerzése érdekében. Hozzáteszik: az nem világos, hogy Zaharova, aki egy tapasztalt szóvivő, miért ismerte el nyíltan, nyilvános helyen ezeket a problémákat, de talán egy próbálkozás lehetett arra, hogy mérsékelje az orosz nacionalista katonai bloggerek várakozásait, miszerint a Kreml egységes narratívát vagy politikát alakítson ki.
New: #Russian forces did not make any confirmed advances within #Bakhmut on March 11. @criticalthreats
Our latest: https://t.co/U0sK1WbhHo pic.twitter.com/ZgmTs2629K
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) March 11, 2023
Az idei év kezdete óta már több, mint negyven ellenséges rakéta csapódott be Harkivba – mondta szombat éjjel Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy az ennek nyomán a városban kialakuló romok, roncsok és kráterek Oroszország önarcképét rajzolják ki. Mint mondta, a mérnökök jelenleg is dolgoznak, hogy lakosok ezrei számára visszaállítsák az áramszolgáltatást a csütörtöki támadások után. A hivatalos tájékoztatás szerint az energiaszolgáltatást 90 százalékosan már sikerült helyreállítani, ám a részben áramra épülő tömegközelekedés még nem működik teljesen.
(Guardian)
A magyar baloldal inkább a nyugati világ háborúpárti álláspontját képviseli, de a magyar érdek az, hogy mielőbb béke legyen – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Kocsis Máté a Fidesz és a KDNP által a parlamentnek benyújtott békepárti határozatát ismertetve elmondta, a magyar emberek többször kinyilvánított véleményén alapuló nyilatkozat lényege, hogy egyrészt Magyarország elkerülje a háborús konfliktusba belesodródást, másrészt politikai választ adjon az országot érő politikai nyomásgyakorlásra.
Ez a nyilatkozat a békéről szól, azt szeretnénk ezzel elérni, hogy a béke legyen a kulcsszó, ne pedig a fegyver, a fegyverszállítás, a háború, vagy netán a világháború – fogalmazott Kocsis Máté. A fideszes politikus egyértelműsítette: nincs az az ötlet vagy politikai nyomás, az a nyugatról jövő kérés, amelynek eleget téve az ország belesodródhatna a háborúba.
Nem értünk egyet az uniós tagállamok közül számos országban már elindított fegyverszállításokkal, és nem értünk egyet azzal a háborús retorikával és kommunikációval sem, amit magyar baloldal vagy a Nyugat visz,
hangsúlyozta.
A Fidesz frakcióvezetője szerint mára az is világossá vált, ha a nyugati nagyhatalmak nem változtatnak a politikájukon, akkor nagyon közel fog kerülni a világháború, ezt azonban mindenképpen el kellene kerülni. Az lenne a magyar, az összeurópai és világérdek is, ha a nagyhatalmak az erejüket, a befolyásukat a béketárgyalások megkezdésére, és nem a fegyverszállításokra fordítanák – hangoztatta.
Műsorvezetői kérdésre Kocsis Máté úgy válaszolt, a parlamenti vitában elhangzottak alapján a békepárti nyilatkozattal szemben a baloldalnak fenntartása van, ezt pedig mindenféle módosító javaslatokkal és ötletekkel próbálják szétzilálni.
Mi ezzel nyilvánvalóan nem értünk egyet, azt állítjuk, hogy ez a békepárti nyilatkozat a magyar érdekek szempontjából íródott meg,
szögezte le a politikus. Kocsis Máté megjegyezte, miután a magyar baloldal inkább a nyugati világ háborúpárti álláspontját képviseli, ezért nem számít arra, hogy megszavazzák majd ezt a nyilatkozatot, sőt, a következő napokban és hetekben támadni fogják ezt a politikai állásfoglalást.
Arra a kérdésre, hogyan jelenik meg a politikai nyomás Brüsszel részéről, Kocsis Máté úgy válaszolt, a magyar baloldal „Brüsszel magyar hangja”, vagyis amit Brüsszel kritikaként megfogalmaz, azt vagy a magyar baloldaltól hallotta, vagy maga a baloldal is a brüsszeli álláspontot képviseli. Rámutatott: a választási kampányban világosan látszott, hogy a baloldal nem a magyar álláspontot képviseli, „és most már tudjuk azt is, hogy ezért dollárt is kapnak cserébe”.
Vélekedése szerint ameddig például a genderkérdésben, a háború vagy béke vitájában, a migrációban „nem egy követ fújunk a brüsszeli bizottsággal”, vagy nem állunk át a háborúpárti oldalra, addig mindenféle elvonásokkal, feljelentésekkel, jelentésekkel és eljárásokkal tartják nyomás és támadás alatt Magyarországot.
Mint mondta, erre a politikai nyomásra használható eszköz a békepárti parlamenti határozat, amelyet fontos lenne minél szélesebb körben elfogadni. De látszik, hogy a magyar baloldalra ebben sem lehet számítani – jegyezte meg.
Kocsis Máté a nyilatkozat részleteiről szólva elmondta, a háborús konfliktus kezelésének véleménykülönbsége ellenére Magyarország a NATO és az Európai Unió elkötelezett tagja. „Azok vagyunk, és azok is maradunk” – mondta.
A magyar érdekek minden érdeknél fontosabbak, tehát ha ez nem egyezik a brüsszeli érdekkel, akkor is a magyar érdeket fogjuk képviselni,
jelentette ki Kocsis Máté. Megjegyezte: a magyar baloldal éppen fordítva cselekszik, ha brüsszeli érdek nem egyezik a magyar érdekkel, ők akkor is a brüsszelit fogják képviselni.
(MTI)
Az ukrán-magyar határszakaszon 5076-an léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4860-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 96 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Vonattal 34 ember – köztük 12 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve, tudatta az ORFK.
Ugyan Oroszország továbbra is súlyos veszteségeket szenved el az ukrajnai háborúban, demográfiai szempontból már igen eltérőek az arányok a népességen belül – írja vasárnap reggeli jelentésében a brit védelmi minisztérium. A leggazdagabb városok, mint Moszkva vagy Szentpétervár, a lakosságuk méretéhez viszonyítva szinte érintetlenek, és ez különösen igaz az elit tagjaira. Megjegyzik, hogy 2023. február 21-én, amikor Vlagyimir Putyin évértékelő beszédet tartott, az első két sorban olyan magas rangú tisztviselők ültek, akiknek ismereteink szerint nincs olyan gyereke, aki a hadseregben szolgálna.
Eközben a brit hírszerzés számításai szerint sok keleti régióban valószínűleg 30-szor magasabb a halálozási arány, mint a moszkvai területen, és helyenként az etnikai kisebbségek tagjai szenvedik el a legnagyobb csapást. Asztrahánban például a háborúban elesett áldozatok háromnegyede a kazah és a tatár kisebbségből származik.
A jelentés feltételezi, hogy miközben az orosz védelmi minisztérium folyamatosan dolgozik azon, hogy pótolja az emberhiányt, a tehetős és befolyásos csoportok elszigetelése feltételezhetően továbbra is fontos szempont marad a toborzásnál.
The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.
The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 11 March 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/Q556veYzIS
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/RTRuEc0HP5
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 12, 2023
