Egy új tanulmány alapján még mindig jelen lehetnek az állatpopulációkban a SARS-CoV-2 olyan variánsai, amelyeket emberekben régóta nem mutattak ki – írja a ScienceAlert. A kórokozó különösen gyakori az amerikai fehérfarkú szarvasokban.
Az eredmények azt is felfedték, hogy a szarvasokban lévő típusok jelentős genetikai változásokon estek át az emberekben detektált rokonokhoz képest.
Az érintett variánsok hónapokkal azután is jelen volt az állatokban, hogy az emberekből eltűntek. Ez arra utal, hogy a szarvasok a vírus hosszú távú gazdái lehetnek.
„A tanulmány egyik legszembetűnőbb eredménye az volt, hogy három aggodalomra okot adó variáns – az alfa, a gamma és a delta – együttes keringését mutattuk ki ebben a vadon élő állatpopulációban” – mondta Diego Diel, a Cornell Egyetem munkatársa és a csapat tagja. A kutatók több mint 5400, szarvasoktól származó nyirokszöveti mintát elemeztek, a mintákat 2020-2021-ben gyűjtötték be.
A szakértők olyan területeket is azonosítottak, ahol a vírus meglehetősen gyakori az állatok között. Emellett 80 mutációt is felfedeztek, ami azt sugallja, hogy a kórokozó nem csak rövid ideig volt jelen a szarvasokban. A mutációk megkönnyíthetik a SARS-CoV-2 átterjedését, ami akár az embereket is érintheti.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a szarvasokból visszakerülhet-e a vírus az emberekbe. Az sem tisztázott, hogy a fertőzés miként érte el az állatokat.
