Április elsejétől megváltozik a receptek tartalmi és formai felépítése. Egyes hírek szerint mindezzel gyakorlatilag együtt indítanák az e-recepteket is. Több, az FN által megkérdezett háziorvos is így tudja ezt. „Azt nem értem, ha már egyszer ez az irány, minek jönnek április elsejétől az új, papíralapú vények.
Még sokáig töltögetik a papírt? (Fotó: MTI)
Tiszta pénzkidobás” – mondja egy XIII. kerületi háziorvos.
„Én több verziót is hallottam. Először azt, hogy április elsején már elektronikus receptek is lesznek, aztán azt, hogy ezek bevezetése még messze van. Sokkal reálisabb a második verzió, az e-receptekhez ugyanis számos technikai változtatásra is szükség van, ezen a területen pedig sehogy sem állunk” – mondja egy másik, XI. kerületi doktor.
Még 4 évet várhatunk az e-receptre
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) lapunkat úgy tájékoztatták, az e-receptekről még nincsenek konkrétumok. Az e-projekt több helyen is fut (például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél), ám egyelőre még egységes koncepció sincsen. Az áprilisi dátum tehát nem a bevezetés, hanem a koncepció kidolgozásának időpontja lehet, az e-receptek jó esetben 4 év múlva indulhatnak el.
Magyarországon egyébként 12-13 millió receptet váltanak be havonta, az OEP minimum 200 millió forintot költ vényekre. Az e-recept egyik célja lenne ezt a költséget kiváltani. Az elektronikus úton továbbított recept lényegesen leegyszerűsítené a helyzetet: a beteg taj számához rendelhetné az orvos a szükséges készítményeket, az illető pedig bármely patikában a taj szám ellenében megkaphatná azt.
Egy biztos: április elsejétől viszont megváltozik a receptek tartalmi és formai felépítése: a vonalkódok is tartalmazni fogják a vényen lévő adatokat. Mindezen kívül, ha szakorvos javaslata alapján történik a rendelés emelt és kiemelt támogatással, a vényen a szakorvosi javaslatot tevő orvos pecsétszámának, illetve a javaslat keltének kijelölt helye lesz.
Használati utasítás a recepthez
A vény hátoldalára a beteg számára hasznos információkat tartalmazó tájékoztató szöveget helyeznek el. Ez a szöveg ismerteti többek között a vény funkcióját, felhasználhatóságának szabályait, illetve a gyógyszerrendelésnél fontos, speciális tudnivalókat. Úgy tudjuk, nem vetődött fel, hogy reklámok kerüljenek a receptek hátoldalára, azt viszont, hogy pontosan milyen betegjogokkal kapcsolatos szövegek jelennek majd meg, az OEP dönti el.
A Magyar Gyógyszerész Kamara egykori elnöke arra, hogy nem lesznek reklámok a vények hátoldalain, azt kérdezte: „Akkor miért kell, hogy bármi is legyen rajtuk, és ki dönti el, hogy mi nem minősül még reklámnak? Hávelné szerint kizárt, hogy ezeket a tájékoztatókat közpénzből finanszírozzák, ha pedig üzleti vállalkozás lesz, akkor megjelenik a reklám is. A patikus szerint a „betegtájékoztatás” túlságosan tág fogalom.
Az áprilisi változásokról a betegnek is tudnia kell: a szakorvosi figyelmetlenség ugyanis sokszoros utazást és sorban állást jelenthet akkor, ha a páciens nem nézi meg figyelmesen a receptet. A változásnak két eleme van, ebből csak az egyik érinti a beteget – mondta az FN-nek Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke. „Változik a vénynek, mint nyomdaipari terméknek a mérete: hosszabb és szélesebb lesz, hogy az orvosok keresztbe tudják betenni a nyomtatóba. Ennek a betegek szempontjából nincs jelentősége.”
Egyszerűbb lesz az orvosoknak?
A tartalmi változás azonban már lényegesebb. A kamara elnöke szerint azért, mert az extra vonalkód megjelenésével (amely a BNO kódot, a beteg taj számát, és szükség esetén a szakorvosi javaslatot tartalmazza) csökkenhet a várakozási idő a patikákban. „Az időnk jelentős része azzal telt, hogy ezeket be kellett vinnünk a számítógépes rendszerünkbe. A vonalkóddal mindez egyszerűbbé válik”– véli.
A kamara elnöke is azt mondja, az e-receptekkel félresiklottak az információk. „Most egy kísérletet indítottak el: az egyedi méltányossággal rendelt gyógyszereknél nézik meg ezt a módszert, és ha minden jól megy, akkor legjobb esetben 2011-től mehetne élesben.”
Horváth Tamás szerint a papíralapú vények párhuzamosan futnak majd az elektronikusokkal, amivel neki csak egyetlen aggálya van: „Ez egy jó dolog lehet, ha ezzel nem sérülnek a betegjogok. Technikailag ugyanis elképzelhető, hogy az orvos egy adott helyre irányítja majd a beteget, ezt pedig mindenképpen el kell kerülni.”
Azt is hozzátette: amikor Svédországot emlegetik pozitív példaként, elfelejtik hozzátenni, hogy ott az állam a tulajdonos a patikákban, Magyarországon ezzel szemben liberalizált a piac.
