Az Alkotmánybíróság egyhangúlag úgy döntött: nem alaptörvény-ellenes, ha állampolgárok is felléphetnek korrupciós ügyek gyanúja esetén – írta meg a Hvg.hu.
Mint ismert, a parlament október 3-án fogadta el a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot – amelyet azért nyújtott be a kormány, hogy megegyezzen az Európai Bizottsággal a kondicionalitási eljárásban –, amit a fideszes többség megszavazott, majd egyből Alkotmánybíróságra küldte. Az Országgyűlés a normakontrollal kapcsolatos határozatot 133 igen, 12 nem és 34 tartózkodó szavazattal fogadta el.
Az Alkotmánybíróságra küldött törvény arról szól, hogyha kiemelt korrupciós bűncselekmények gyanúja merül fel, az ügyészség pedig elutasítja a vádemelést, akkor „a köz érdekében fellépni kívánó személyek” saját maguk léphetnek fel vádlóként. Azért volt kérdéses, hogy mindez nem ütközik-e az Alaptörvénnyel, mert Magyarországon az ügyészség „mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője”.
A Hvg.hu azt írja, az Alkotmánybíróság a mostani döntésében emlékeztetett arra a korábbi határozatára, amely a bűncselekmények sértettjei által képviselhető pótmagánváddal kapcsolatban kimondta: a törvényhozónak joga volt azt bevezetni. Az ügyészségi vádmonopólium ugyanis azt jelenti, hogy „más közhatalmi szervezet a vádló közhatalmi pozíciójába nem kerülhet”. A most vizsgált törvény által meghatározott eljárás viszont nem helyettesíti az ügyészség fellépését a közvád foganatosítása során, azt csak kiegészíti, illetve szükség esetén kiterjeszti. Nem irányul az ügyészség Alaptörvényből fakadó jogosítványainak elvonására, hiszen „a közhatalommal nem rendelkező természetes és jogi személyek” esetében „fogalmilag nem lehet szó a vádlói közhatalom megkettőzéséről”.
Az Ab ugyan egyhangúlag döntött, de volt három párhuzamos indoklás. Ezek egyikében Czine Ágnes alkotmánybíró ezt írta, „kiemelt közérdekből fakad” az új eljárási lehetőség, „amely a közhatalom gyakorlásának, illetve a közpénzek elköltésének társadalmi kontrollját szélesíti, annak érdekében, hogy fokozza az esetleges visszásságok hatékony felderítését és szükséges esetben szankcionálását”. A portál emlékeztet, hogy a törvény most Novák Katalin köztársasági elnök elé kerül.
