A Halyomorpha halys tudományos névre hallgató márványozott poloska csillapíthatatlan étvágyával gyümölcsösökben, kukoricamezőkön és zöldségágyásokban okoz tetemes károkat, miközben förtelmes bűzt áraszt.
Elsősorban Pennsylvania, Maryland és New Jersey állam gyümölcsösei érintettek, ott az alma- és a baracktermés legalább egynegyede pusztult el Mark O’Neill, a pennsylvaniai agrárügynökség munkatársa szerint.
A kertvárosok sem menekülnek azonban a másfél centis poloskák elől: a rovarok az ajtók résein is átpréselik magukat, így a pincékben tárolt gyümölcsöt is tönkretehetik.
A tél közeledtével a bűzös poloskák a hideg elől behúzódnak a meleg házakba. Tucatjával, százával lepik el az ablakokat és a házfalakat.
Felmosórongyokból, függönyökből potyognak ki, szoknyaredőkből és nadrágzsebekből másznak elő. A szúnyoghálón is átverekszik magukat, ha meg agyoncsapják őket, azonnali szellőztetés válik szükségessé.
Eddig egyetlen rovarirtó vagy természetes ellenség sem tudott megbirkózni velük, ami többek között arra vezethető vissza, hogy “illegális” bevándorlók.
Az első példányok tíz-tizenöt évvel ezelőtt érkeztek konténerhajókon Kelet-Ázsiából. Csakhogy ott egy darázsfaj a poloskák petéivel táplálkozik, ezzel a kínai és japán populációkat kordában tartja. Jelenleg még vizsgálják a darázs bevethetőségét az Egyesült Államokban.
Az amerikai kutatók elsősorban feromonokkal kísérleteznek. Az állatok ezekkel a szaganyagokkal vonzzák magukhoz fajtársaikat. Az úgynevezett feromoncsapdák jóval kíméletesebben intéznék el a kártevőket, mint valamilyen méreg.
A bűzös poloskák eddig csaknem harminc amerikai államban bukkantak fel. Ügyesen stoppolnak – teherautókra, személygépkocsikra és vasúti kocsikra is felmásznak.
Tavaly mintegy hatvan százalékkal bővült az állományuk. 2010-ben további növekedéssel számolnak a szakértők, de bíznak abban, hogy nemsokára sikerül kifejleszteni az ellenszert.