Napirend előtti felszólalásokkal vette kezdetét hétfőn 13 órakor a parlamenti ülés.
Ungár Péter, az LMP képviselője arról beszélt, hét évvel ezelőtt, amikor egy párttársa megkérdezte, miért van az, hogy a napelem-kapacitás miért ilyen alacsony Magyarországon, akkor azt a választ kapták, hogy áramra éjszaka is szükség van, amikor nincs napsütés. Ennyi idő alatt szerinte most már kevésbé függnénk az orosz fosszilis energiától, ha a megújuló energiákra koncentráltak volna. Logikai ellentétnek nevezte, hogy a kormány szerint a szankciók nem vonatkoznak hazánkra, miközben arra fogják az inflációt. Úgy véli, a nemzeti konzultációban semmilyen kérdést nem tettek fel arra vonatkozóan, hogy milyen energiákra épít majd Magyarország 20-30 év múlva.
Koncz Zsófia államtitkár válaszát azzal kezdte, reméli azzal a baloldal is egyetért, ma a legfontosabb az, hogy Magyarország energiaellátását garantálják. Emlékeztetett, Orbán Viktor a múlt heti EU-csúcson megvédte a magyar álláspontot, így hazánkban biztosan lesz elég gáz. Ez a döntés jól kiegészíti a prágai EU-csúcson elért eredményeket, fűzte hozzá. Felhívta rá a figyelmet, hogy megtízszereződött a napenergia-felhasználás itthon, ezért azt a rendszer már nem bírta el, és átmenetileg fel kellett függeszteni a háztartási napelemekből származó energia visszatöltését. Hangsúlyozta, csak átmenetileg.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője azt kérdezte a kormánytól: mikor tervez szakítani azzal a megalkuvó politikával, amit a 90-es évek óta tapasztalni Magyarországot.
Ideje lenne megérteni, hogy a Kárpát-medence nem Skandináviában található. Bármiféle magyarellenes támadás érkezik, arra semmiféle reakció nem érkezik a magyar kormánytól. Nem előzmény nélküli a munkácsi Turul-szobor ledöntése. Hiába mondja bárki azt, hogy ez válasz arra, hogy Magyarország nem küld katonákat Ukrajnába. Ahhoz van köze, hogy hosszú ideje Ukrajnában egy magyarellenes rezsim van hatalmon, amely szeretné kiirtani a magyarokat Kárpátalján. Jóval korábbi folyamatokról beszélünk
– magyarázta.
2014 óta az ukrán hatóságok sorban tiltották ki a magyar politikusokat, közszereplőket az országból, 2020-ban pedig oda jutottunk, hogy Nacsa Lőrincet, a KDNP képviselőjét is kitiltották. Milyen válaszlépéseket tett a kormány, kérdezi Toroczkai.
Követeli a kormánytól, hogy többek közt Viktor Balogát, aki a munkácsi szobor ledöntése mögött áll, tiltsák ki Magyarország területéről. Ebből tanulnának csak a magyarellenes ukrán politikusok, zárta a felszólalását.
Menczer Tamás külügyi államtitkár abban egyetért Toroczkaival, hogy a Turul-szobor ledöntése felháborítja, ezért be is kérték Ukrajna ideiglenes ügyvivőjét. Felháborító akciónak és elfogadhatatlannak nevezte, amit most láthattunk.
A magyar kormány a külhoni magyarok vonatkozásában sem alkudott meg. A háború előtti időszakban tendenciózusan történtek jogsértések a kisebbségi jogok vonatkozásában, így a magyar közösség vonatkozásában is. Erre válaszul blokkoltul Ukrajna euroatlanti integrációját. A háború kirobbanása után úgy döntöttünk, hogy a konfliktusaink ideiglenesen félretesszük és kiállunk a megtámadott fél mellett
– sorolta.
Tordai Bence szerint a kormánynak nincs társadalmi támogatottsága: Orbán Viktor 80 ember, Karácsony Gergely 80 ezer ember előtt mondta el ünnepi beszédét október 23-án, közölte. Úgy fogalmazott, Orbán Viktornak már csak a fidesznyikek tapsolnak.
A Fidesz második vonala terjesztette azt a toposzt, hogy ugyan lopnak-lopnak, de legalább kormányozni tudtak. Ez mára összeomlott, az oktatási rendszerből 16 ezer ember hiányzik, de ugyanez a helyzet az egészségügyben, 900 ezer embernek nincs alapfokú orvosi ellátása. Végtelenségig lehetne folytatni a sort, de biztos majd a rendőrminiszter megoldja
– mondta Tordai.
Dömötör Csaba válaszában emlékeztetett, áprilisban több mint hárommillióan tüntették ki bizalmukkal a kormánypártokat. Úgy folytatta, Tordai pártja, a Párbeszéd ezzel szemben csak pár százalékos lenne, ha egyszer az életben el mernének önállóan indulni a választáson.
Az államtitkár örül annak a tegnapi tüntetésekkel kapcsolatban, hogy olyan országban élünk, ahol mindenki elmondhatja a véleményét vagy emlékezhet az 56-os hősökre. Budapesten romlik a közbiztonság, közlekedési káosz van, csúsznak a beruházások. Ha megélhetési kérdésekről van szó, 2019-ben fűtéstámogatást ígért minden nyugdíjasnak, abból sem lett semmi, magyarázta Dömötör.
Beszélt arról is, az árnyékkormány kivezetné az üzemanyagárstopot, az élelmiszerárstopot. Tordaiék pedig olyanokkal szövetkeztek, akik annak idején elvettek a pedagógusbérekből. Felvetette azt is, a baloldal nem szavazza meg az EU-s pénzek lehívásához szükséges törvényjavaslatokat sem.
A jobbikos Brenner Koloman közölte, a Szabadság téri szovjet emlékműnél videót készítettek néhány szimpatizánsukkal, ehhez képest hirtelen ott termett 12 rendőr és mindenkit igazoltattak.
Ennyire reszketni méltóztatnak? Vidéken nincs elég rendőr, de amikor országgyűlési képviselők teszik a dolgukat, igazoltatásra van szükség. Szégyen, hogy 2022. október 23-án ilyet kell megélnünk
– mondta.
Rákay Philipre bízná, mennyien voltak a tegnapi tüntetésen, de ugyanazokat az arcokat látta, akik annak idején elkezdték 1956-ot. Azért, mert ők belátták, hogy a tudás és az információ évszázadában tanár nélkül nincs jövő. Oktatási kerekasztalt hívnak össze, mondta. Szerinte álságos az a hozzáállás, hogy az 50 százalékos azonnali bérelemelésnél a brüsszeli pénzekre mutogatnak.
Rétvári Bence felolvasta Murányi Levente korábbi nyilatkozatát, amikor is azt mondta: az egész Jobbik már csak a pénzről szól, a párttagok Gyurcsány csicskásai. Brenner Kolomannak feltette a kérdés, miért nem emlékezett meg a 2006-os eseményekre, amikor a békés tüntetők közé lövettek?
A kormány azért küzd, hogy a pedagógusbéremelés a már bejelentett 10 százalék fölötti lehetne. Csakhogy egyetlen baloldali politikus sem mert kiállni Brüsszelben, hogy utalják ki Magyarországnak az EU-s forrásokat, magyarázta.
A momentumos Gelencsér Ferenc közölte, a pedagógusoknak nincs már más lehetőségük, csak tüntetni. A kormány ugyanis azt mondja, hogy „majd 2025-re megoldják, addig pedig kalap, kabát.”
Elképesztő mennyiségű adót fizetnek a magyar emberek, folytatta, de mégis mik azok a célok, amiket ebből megvalósítana a kormány?
Romokban az egészségügy, az oktatás. Magyar családok tízezrei jelenleg is azon szoronganak, hogyan fogják megoldani azt, ha a gyerekeinek tönkremegy a téli cipője? Az ugyanis 15 ezer forint mínuszt jelent a családi kasszából. A középiskolásoknak 18 fokban kell ülniük a tanteremben
– sorolta.
Átfogó áfa- és jövedelemadóreformra van szükség szerinte, a magyarok nem bírnak több adót fizetni, vállaljon felelősséget az oligarchia, szögezte le. A Momentum benyújtja a héten az reformjavaslatait, amit a kormány nyilván zsigerből le fog szavazni, közölte.
Fürjes Balázs nem gondolta volna, hogy a baloldal túladóztatással vádolja a polgári jobboldali kormányt, hiszen ők az adócsökkentés kormánya. Példaként említette az árstopokat, a kamatstopokat és a rezsicsökkentést is a közelmúltból.
Tóth Bertalan, az MSZP képviselője arról érdeklődött, miért nem ratifikálta még Magyarország a svéd és a finn NATO-csatlakozásáról szóló egyezményt? Látszatra van az MSZP és a Fidesz ugyanazon az állásponton, a szövetségi rendszer megerősítésén, de a kormány három hónapja tétlenül ül a nyáron benyújtott javaslat felett.
Vadai Ágnes arról beszélt, hogy Orbán Viktor és kormánya szoros kapcsolata Oroszországgal veszélyezteti Magyarország szuvernitását. Szerinte sokféle teória van arra, mi készteti arra a kormányt, hogy késleltesse Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását, de ezeket nem részletezte. Úgy látja, mind Magyarországnak, mind a NATO-nak érdeke, hogy meg tudjuk védeni magunkat bármilyen agressziótól. Emlékeztetett arra hogy nemcsak a NATO-ne belül van partnerség Magyarország és Norvégia valamint Svédország között, de többek között a Grippenek vásárlásása is a korábbi katonai együttműködések közé tartozik, Magyarország tehát jól ismeri az északi országok katonai képességeit. Arra kérte a kormányt, hogy vegye napirendre az északi országok csatlakozásának ratifikálását.
Dömötör Csaba válaszában arról beszélt, hogy a biztonságpolitika valóban fontos,ugyanakkor azzal vádolta a korábbi szocialista vezetésű kormányokat, hogy tudatosan leépítették a a magyar haderőt. Az orosz kapcsolatok másik vonatkozására az energiabiztonságra vonatkozóan tett utalást, mondván, hogy épp a korábbi kormányok voltak azok, amelyek privatizálták az enegriaszektor legfontosabb állami cégeit. Emiatt a mai ellenzéktől nem szívesen fogadnak el tanácsokat. Arról is beszélt, az ellenzék szerint Orbán Viktor és kormánya méltatlan 1956 október 23. emlékéhez, amely vádra a Gyurcsány Ferenc kormányának 2006-os szerepvállalását felemlegetve vágott vissza.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője az Oroszországra kivetett szankciókkal kapcsolatos kormányzati álláspontot ismételte meg, majd az ellenzéket szanciópártsággal vádolta.
Fürjes Balázs válaszában arról beszélt, hogy szerinte a „baloldal” elferdíti a kormány háborúval kapcsolatos álláspontját. Emlékeztetett arra, hogy a kormány igenis elítélte Oroszország katonai agresszióját, és kiállt Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. A szankcióknak szerinte azontaban el kellene érniük a célzott hatást, valamint nem szabadna súlyosabb kásrt okoznia annak, aki kivetette őket. Szerinte a viszont – ismételte a kormányzati smert álláspontját – a helyzet az, hogy az EU szankciói nem hatnak Oroszországra, hanem Európának ártanak. A nemzeti konzultáció szerinte lehetőség, hogy az emberek hallassák a hangjukat.
Az utolsó hétfői napirend előtti felszólalásban Halász János folytatta a dollárbaloldalazást, felidézve az Action for Democracy ellenzéki kampányban való szerepvállalását, a Datadat körüli ügyeket és az amerikai szervezet állítólagos kapcsolatát Soros Györggyel. Szerinte botrányos és példátlan, hogy a baloldali pártok külföldi finanszírozást fogadtak el. A nemzetbizonsági bizottság a csütörtöki ülésén tájékoztatást kér a szolgálatoktól az ügyben.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár helyeselt, mondván az elmúlt harminc évben konszenzus volt arról, hogy nem lehet sem közvetlenül, sem közvetve elfogadni külföldről érkező pártfinanszírozást, kampánytámogatást, és ezt a jogszabályok is alátámasztják. Szerinte fontos, hogy kiderüljün, a szóban forgó közel kétmilliárd forintnak mi lett a sorsa, s ezért indokolt a parlamenti szakbizottság vizsgálódása és a hatóság fellépése is.
Utolsó utáni napirend előtti feszólalásként Kövér László végül szót adott Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószólónak, aki először bolgárul majd magyarul emlékezett meg a bolgár-magyar barátság napjáról, amely október 19-én van. A kormány nevében Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára adott formális választ a bolgár nemzetiség szorgalmát, tudását méltatva. Azt azonban nem hagyta ki, hogy Dobrev Klára bolgár nemzetiséghez való tartozására megjegyzést tegyen, ami az ellenzéki padsorokban kisebb felhördülést váltott ki.
Az európai uniós források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő vagyonnyilatkozatok bizottsági ellenőrzésének vitája, a napirendet uniós vitában tárgyalja az országgyűlés.
Illyés Boglárka a bizottsági többség nevében támogatja a szigorúbb szabályozást, és javasolta, hogy Európa más „mintaállamaiban” is fontolják meg a szabályozás szigorítását. A DK-s Arató Gergely szerint a kormány továbbra is trükközik, próbálják elkerülni, hogy képviselőiknek a vagyongyarapodásukról számot kelljen adni. Szerinte bár a javaslatban megfogalmazott szabályozástervezet bár jobb, mint a korábbi volt, de nem elégséges. Arra kérte a kormánypárti képviselőket, hogy szavazzák meg az ellenzéki módosítót. Ezután Répássy Róbert előterjesztőként rszletesen ismertette az új szabályozás tervezetét.
Novák Előd (Mi Hazánk) szerint ésszerű ugyan, hogy a technikai jellegű módosítóját nem fogadták el, az azonban szerinte elfogadhatatlan, hogy egy kevésbé átlátható vagyonnyilatkozati rendszerre tettek javaslatot, mint amelyen a korábbi volt. Felidézte, hogy sok esetben a képviselők kiskorú gyerekeikre irattak vagyonelemeket. Elképesztő szerinte az újszabáloyzásban dikerkt az átláthatatlanságra játsznak, a vagyonnyilatkozatok nem kereshetők. Az a szándékos hozzáállás, hogy ne lehessen keresni, ne lehessen összehasonlítani a vagyonnyilatkozatokat. Önálló törnényjavaslatot nyújtott be az egy háztattásban élőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati kötelezettségről, és a kettős állampolgárságot érintő kötelező nyilvános nyilatkozat kötelezettségére is javaslatot tett.
Keresztes László Lóránt (LMP) emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi vita a korrupciós ügyekről szól. Schadl György, a bírósági végrehajtói kar elnökének eltávolíthatattlanságának fenntartását sérelmezte, és törvényjavaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy Schadl, akire épp a mai naponn kértek tíz éves büntetést. Azt kérdezte, vajon a kormány, ha ideje nem volt arra, hogy korábban tárgyaljon erről, akkor támogatni fogják-e az ő javaslatát. Ezután a vagyonnyilatkozati szabályozáshoz benyújtott módosítót ismerette.
Turi-Kovács Béla a Fidesz részéről szólat fel. Arról beszélt, hogy az EU-s finanszírozásra vonatkozó tárgyalásokkal kapcsolatban érthetetlen, miért követi az ellenzék azt az álláspontot, hogy ami a kormányak esetleg kellemeten, az a nekik jó. Szerinte egyértelmű, hogy mi az ország érdeke. A benyújtott törvényjavaslatoknak szerinte egyike sem sérti a magyar érdekeket.
Azok az apró kérdések, amelyek a képviselői vagyonnyilatkoatokkal kapcsolatban felmerünek, teljesen érthetetlen számámomra
– mondta. Szerinte ugyanis a képviselői vagyonnyilatkozatok célja nem a korrupció visszaszorítása, hanem az, hogy a képviselők „tiszta képppel” állhassanak választók el, és ennek a tervezett szabályozás megfelel, ahogy a magyar érdekeknek is.
Arató Gergely azt nem érti, hogyan szolgálja a magyar érdekeket a képviselői vagyonelemek eltitkolása, illetve a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos aggályok lesöprése.
A parlament a vagyonnyilatkozati törvényről egyelőre nem szavazott, haladnak tovább. A veszélyhelyzet meghosszabbításával összefüggő módosításáról tárgyal az Országgyűlés. Novák Előd nem támogatja a különleges jogrend fenntartását is jelentő „új világrendet”. Szerinte a kormány a koronavírus után újabb ürügyet keresett a különleges jogrend fenntartására, de ennek rossz üzenete van, mert
a háborús vészhelyzet bevezetése háborús készülődést is jelent.
Ismét Arató Gergely beszél. Figyelmeztet, hogy a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva osztogatja a pénz, illetve egy-egy társadalmi csoport érdekét csorbítja. Emlékeztetett arra is, hogy a a pedagógusok sztrájkjogának megvonása is vészhelyzeti szabályként lett először elfogadva.
Az Országgyűlés négy óra után több törvényjavaslatoról szavazott. Ezek között a képviselői és köztisztségviselői vagyonnyilatkozatok visszaállításáról. Ennek kiüresítéséről még az idén nyáron döntött a parlament, most azonban az Európai Unióval való megegyezés érdekében lényegében visszaállították a korábbi szabályozást.
Megszavazták továbbá a veszélyhelyzet meghosszabbításával összefüggő törvényjavaslatot is. Ennek értelmében november 1-jétől a kormány a veszélyhelyzet harminc napon túli meghosszabbítását az Országgyűléstől alkalmanként legfeljebb 180 napra kérheti.
Orbán Viktor még május 24-én jelentette be, hogy a kormány háborús veszélyhelyzetet hirdet Magyarországon. Az Országgyűlés végül június 8-án november 1-jéig meghosszabbította a háborús veszélyhelyzeti intézkedéseket.
Felfüggesztették Hadházy Ákos, Csárdi Antal és Novák Előd országgyűlési képviselők mentelmi jogát. Hadházyét egy magánvádas eljárás miatt, amelyben rágalmazással vádolják. Csárdi magánokirattal való visszaéléssel kapcsolatos közvádas ügye miatt maga is kérte a mentelmi joga felfüggesztését az Országgyűléstől.
Novák Előd mentelmi jogáról szintén közvádas eljárás miatt kellett dönteni, ellene garázdaság miatt járnak el egy olyan ügyben, amely egy leszbikus párt ábrázoló plakát megrongálásáról is szól.
Csárdi azt mondta, a mentelmi joga felfüggesztését azért támogatja, mert így van esélye arra, hogy tisztázza magát az ügyben. Hadházy kapott volna ugyan szót az ülést vezető Latorczai Jánostól, de ezzel a lehetőséggel nem tudott élni, minthogy nem volt jelen az ülésteremben. Novák Előd szintén élt a megszólalás lehetőségével, melynek keretében bújtatott cigányozást követően egy homofób szólamot adott el. Szerinte „a homoszexuálisok propaganda útján szaporodnak” és
legalább a divat- és érdekhomoszexuálisok számát vissza kellene szorítani,
a többieknek pedig „méltósággal kellene viselniük a sorsukat”, nem pedig kérkedni vele. Latorczai a Mi Hazánk képviselőjének felszólalást kétszer is lekeverte. Először arra kérte a képviselőt, hogy az ezzel kapcsolatos mondanivalóját a bíróságon adja elő, másodszor, miután az már a mentelmi joggal kapcsolatos elméleti fejtegetéseit adta elő, az idő lejárta miatt vonta meg a szót az ülést vezető alelnök.
