A 2019-ben indult külső felújítást követően most a Horváth Mihály téri plébániatemplom belső tere is megújult, ebből az alkalomból pedig Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mutatott be szentmisét – írja az MTI.
Az ezt követő beszédében Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára kiemelte, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sok közösségi háza, iskolája és temploma újult meg az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére, ennek a programnak a részeként kerülhetett sor a VIII. kerületi épület felújítására is.
Az államtitkár hozzátette: szinte egyedülálló, ami évtizedek óta a plébánián történik, hiszen szorosan kötődnek oda a hajléktalanokat gondozó Teréz anya nővérei, 1989-ben ott alakult újra a kommunisták által betiltott Szociális Testvérek Társasága, de a templomban a katolikus szlovákok is anyanyelvükön misézhetnek.
A plébániatemplom 2019 tavaszán kezdődő rekonstrukciója két ütemben tartott, az első szakaszban a templom külső felújítása történt meg, ennek során egyebek mellett kicserélték a tetőt, restaurálták a homlokzaton található szobrokat, domborműveket és más díszítőelemeket, felújították a nyílászárókat és a templom lábazatát, restaurálták a templom óráit.
A belső rekonstrukcó során újjáépítették a szentélyt, új világítást, korszerű hangosítórendszert kapott a templom, emellett a fűthető télikapolna is megújult, valamint hittantermeket és kiállítóteret is kialakítottak. A külső és belső munkálatok a kivitelező információi szerint 1,8 milliárd forintből valósultak meg, ebből 1,2 milliárd volt az állami támogatás.
A Batthyány József hercegprímás által 1777-ben alapított plébánia jókora templomának alapkövét 1797-ben tették le, ami Tallherr József tervei alapján, Kasselik Fidél homlokzatával 1814-re készült el.
Az épület – ahol a főleg német és szlovák hívek miatt 1870-ig nem is tartottak magyar nyelvű prédikációt – a Hild József tervei általi, új boltozatot is hozó tatarozás (1863-1865), illetve a Barcza Elek általi átépítés (1891-1895) után nyerte el mai külső és belső képét: attikáján a belvárosi Vadember-ház domborművét, illetve a Szabó Magda Abigéljének tévéadaptációjához használt kútszobrot is jegyző Dunaiszky Lőrinc Szent József-szobra (1820) áll, főoltárát pedig Leopold Kupelwieser 1837-ben, illetve Wagner József 1840 körül született festményei díszítik.
