Júliusban csendben megjelent a koronavírus-vakcinák hatékonyságát szisztematikusan felmérő tanulmánysorozat, a HUN-VE harmadik része a Frontiers in Immunology című egészségügyi szaklapban, amit a Telex szemlézett.
Ebben a tanulmányban részletes adatok olvashatók arról, amit más tanulmányokból részben már korábban is tudni lehetett, hogy a kínai Sinopharm vakcinája bizonyult a legkevésbé hatékonynak a Magyarországon forgalomba került, koronavírus elleni oltóanyagok közül.
A HUN-VE vizsgálatokat közlő tanulmánysorozat érdekessége, hogy annak szerzői között feltűnik, Müller Cecília országos tiszti főorvos és Kásler Miklós korábbi emberi erőforrás miniszter is. A tanulmányok mégsem a kormányzati kommunikációs paneleket ismételgetik, hanem egy tudományos igényű, független szakértők szerint is szakmailag kifejezetten magas színvonalú projekt.
A projekt keretében megjelent tanulmánysorozat első darabjának eredményeiről novemberben még a hivatalos járványügyi tájékoztató oldalon is megjelent egy közlemény (egyébként korrekten jelezve, hogy az adatok még a hatékonyságcsökkenés időszaka előttről származnak), és a HUN–VE 2-ről a már említett összefoglaló mellett szintén kiadtak egy kormányzati közleményt.
Ez a tanulmány ugyanis ugyanúgy kormányzati támogatással készült mint a korábbiak, ráadásul ez az első és egyetlen átfogó hazai kutatás a járvány viszonylag késői szakaszáról, amikor inkább az emlékeztető oltások hatékonysága került a vizsgálódások középpontjába, és egyúttal a közérdeklődés homlokterébe is. A hiánypótló tanulmány vakcinatípusonként és különböző kategóriák szerint vizsgálta a hatékonyságot.
A kutatás a két és a három oltás eredményességét vizsgálta a tavaly őszi deltahullámban a megfertőződés, a kórházba kerülés és a halálozás megelőzésében, illetve ennek a védőhatásnak az időbeli tartósságát. Mindezt úgy állapították meg, hogy az oltottak megbetegedési, kórházba kerülési és halálozási adatait összevetették egy oltatlan kontrollcsoport hasonló adataival. A vizsgálatban több mint nyolcmillió 18-100 éves résztvevő adatait elemezték. Az eredményeknél statisztikai módszerekkel korrigálták a nemből, életkorból, alapbetegségekből és az oltás időpontjából adódó eltéréseket is. Ez azért fontos, mert a különböző vakcinákat más életkorú, nemű és krónikus betegséggel rendelkező alanyok kapták.
Bár az első HUN-VE tanulmány szerint – az akkori adatok alapján – mindegyik itthon használt vakcina magas vagy nagyon magas hatékonysággal véd a megfertőződés és a halálozás ellen, az már az akkori eredményekből is látszott, hogy a kínai vakcina összességében is a legalacsonyabb fertőzés elleni védelmet produkálta. A legsérülékenyebb csoportban, a 85 év felettieknél mindössze 43,1 százalékban védett a megfertőződéstől, még a vizsgált, az oltás beadásához közeli időszakban is.
Ezt a képet árnyalta tovább a HUN-VE 3: az oltások hatékonyságának csökkenésével és az emlékeztető oltások egyre fontosabbá válásával a Sinopharm-vakcina még inkább kilóg a mezőnyből.
Vizsgálatunk kimutatta, hogy a Sinopharm emlékeztető oltása után kisebb mértékben javult a vakcina korrigált hatékonysága a SARS–CoV–2-fertőzés és a Covid–19-hez kapcsolódó kórházi kezelés és halálozás ellen mind a fiatalabb, mind az idősebb korcsoportokban.
– írták a szerzők a tanulmányban.
A tanulmánnyal egy héttel korábban a Népszava foglalkozott. Ők azt írták: a felmérés szerint jól teljesítettek az emlékeztető oltások, amelyekre azért van szükség, mert az alapimmunizáció után keletkező magas védettségi szint 120-180-240 nap után jelentősen csökken. Két kivétel volt csak, a Sinopharm és a Janssen vakcinája, amelyek ebben elmaradtak a többitől. Ha valaki harmadik oltásként is csak Sinopharmot kapott, írták, úgy neki 55,3 százalékosra állt vissza a védettsége, a Janssennel pedig 86,8 százalékosra. Mindebből az is következik, hogy a Sinopharmmal oltottaknak megerősítő oltásként ajánlott valamelyik mRNS vakcinát, azaz Pfizert vagy a Modernát kérniük.
