Belföld

Fürjes Balázs: Autóval közlekedni nem deviancia

MTI/Máthé Zoltán
MTI/Máthé Zoltán

Napirend előtti felszólalásokkal kezdődött kedden a parlament rendkívüli plenáris ülése.

Kanász-Nagy Máté (LMP) a dugódíj minél előbbi bevezetését sürgette Budapesten. Véleménye szerint a közlekedési dugót, a túlzott autóhasználatot vissza kell szorítani az életminőség javítása érdekében. Szerinte a dugódíj nem egy sarc, hanem forgalomszabályozási eszköz. Több érvet is megfogalmazott a dugódíj mellett: szerinte ahol bevezették,

  • csökkent az autós forgalom,
  • élhetőbbé, zöldebbé váltak a városok,
  • emellett a belvárosban élőknek is joguk van a csendes, nyugodt környezethez.

Hozzátette: Magyarországon évente 10–15 ezer ember hal meg környezetszennyezés miatt, a dugó pedig környezetszennyező. Szólt arról is, hogy jelenleg az autós közlekedés költségét csak részben fizetik az autósok, érvényesíteni kell a fizessenek a szennyezők elvet. Közölte: a dugódíjjal plusz forrás jutna a közösségi közlekedésre. Jelezte, hogy a dugódíjat nem a baloldal, hanem a zöldek, az LMP szeretné bevezetni.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kijelentette: amíg ez a kormány hivatalban van, nem lesz dugódíj. Indoklásként elmondta: a kormány nem akarja nevelni az embereket, nem akarja megmondani, hogyan éljék az életüket, mivel közlekedjenek. Szerinte Karácsony Gergely főpolgármester mellett most már az LMP is a dugódíj mellett van. Értékelése szerint a probléma valós, de a dugódíj mint megoldás nem jó, mert nem helyes azoknak a külső kerületekben vagy az agglomerációban élőknek a megsarcolása, akik például munkába járáshoz használják az autót. Autóval közlekedni nem deviancia, közölte. Elmondta: a budapesti közlekedés romokban hever, a káosz mindennapos, mert nem hangolják össze a fővárosi önkormányzat által megvalósított fejlesztéseket, amelyek késnek is, holott a kormány jelentős pénzt ad rájuk. Ha Tarlós István maradt volna a főpolgármester, már rég készen lennének a budapesti fejlesztések – hangoztatta.

Szabó Rebeka (Párbeszéd) szerint a 2023-as költségvetésből hiányzik a zöld szemlélet, ezért a Párbeszéd 306 milliárd forint értékben adott be környezetvédelmi témájú módosító javaslatokat. Szorgalmazta az állami feladatokat átvállaló zöld civil szervezetek nagyobb támogatását és egy nyolcmilliárd forintos országos állatvédelmi alap létrehozását, amiből például fel lehetne újítani az ebrendészeti telepeket. Azt mondta, bajban vannak az ország nagy tavai, rekonstrukciós keret kellene számukra. Példaként a Fertő tavat, továbbá a Velencei-tavat említette, ahol rekordalacsony a vízszint és tenni kellene azért, hogy ne száradjon ki. Bírálta, hogy a 8,3 milliárd forint állami pénz jut arra a balatonaligai beruházásra, amely legyalulná a magaspartot.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) parlamenti államtitkára a kormány elkötelezettségét hangsúlyozta a klímavédelem iránt és a kormány klímavédelmi akciótervét ismertette. Elmondta azt, hogy a TIM a jövő évi költségvetéséből többletforrást biztosít az energia- és klímapolitikai modernizációs rendszerhez kapcsolódó zöldgazdasági feladatokra, a fenntarthatósági feladatokra és a közműszolgáltatásokra is. Jelezte: az uniós helyreállítási alap vissza nem térítendő részének 30 százalékát energetikai projektekre fordítanák.

Szabadi István (Mi Hazánk) azt javasolta, hogy a költségvetési maradványokat fordítsák a pedagógusbéremelésre. Elmondta, ezeket a pénzeket a pénzügyminiszter, vagy a kormány egy tollvonással át tudja csoportosítani. Hozzátette: ez az összeg a múlt évi államkincstári beszámoló szerint több mint 700 milliárd forint volt, így akár 10 százalékkal nagyobb mértékben is lehetne emelni a pedagógusok fizetését. Elmondta, hogy ebből a maradványból az elmúlt időszakban 9,7 milliárd forintot fordítottak a 4-es metró kiegészítő finanszírozására, ügyvédi díjakra, projektmenedzsmentre. Ne várjunk az uniós pénzre, ezekből a pénzmaradványokból csoportosítsanak át forrásokat a pedagógusoknak, vagy az ápolók béremelésére – mondta.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a maradványelszámolásnak szigorú szabályai vannak, a maradványt ugyanis a megtakarítási alap előirányzatába kell befizetni. Ennek a felhasználásáról kormányhatározattal rendelkeznek, a fejezet vezetőjének indokolnia kell, hogy a szabad maradványt milyen célra akarja felhasználni – magyarázta, hozzátéve, hogy tavaly 746 milliárd forint volt a maradvány. Közölte, a maradványforrásokra folyamatos béremelést tervezni súlyos szakmai, politikai hiba lenne, mert béremelést csak olyan forrásokra szabad tervezni, amelyeket a költségvetésben biztosan be tudnak szedni.

Komjáthi Imre (MSZP) azt javasolta a kormánynak, hogy a jelenlegi gazdasági válsággal és a létbizonytalansággal terhelt helyzetben fontolja meg, hogy szerényebb tűzijátékot tart augusztus 20-án. Jelezte: a sajtóhírek szerint ugyanis a tavalyinál is gigantikusabb tűzijátékot tervez a kormány, ami akár több mint egy milliárd forintba is kerülhet, míg a különböző ünnepi programokra ezen felül még 6,5 milliárd forintot szánnak. Felhívta a figyelmet arra: 2019-ben csak 212 milliót költöttek a tűzijátékra, és most is csak ennyit kellene, a megspórolt pénzt pedig az emberek megsegítésére kellene fordítani. „Több kenyeret, kevesebb cirkuszt!” – fogalmazott.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: a kormány célja, hogy a nemzeti ünnepek alkalmával – akár nehezebb, akár napfényesebb időszakról van szó – méltóan megünnepeljék Magyarország nagyjait. Hangsúlyozta: a tűzijáték nagyon fontos eleme az augusztus 20-i ünnepségeknek, komoly hagyományai vannak és rendkívül népszerű is. Jelezte: ha szeretnék méltó színvonalon megtartani a tűzijátékot, akkor annak költségei vannak, de ez a turizmus és az országmárka erősítéséhez is hozzájárul.

Gelencsér Ferenc (Momentum) azonnali, érdemi béremelést szorgalmazott a rendvédelmi dolgozóknak. Jelezte: már 299 rendőr szerelt le az elmúlt hetekben. Pozitív fejleménynek nevezte a közelmúltban kiutalt féléves fegyverpénzt és az év eleji 10 százalékos béremelést, de szerinte ez mára el is inflálódott. Jelezte: egy magyar rendőr rosszabbul keres, mint szlovák, román vagy horvát kollégái. Szerinte szégyenletesen méltatlanul bánnak ma Magyarországon a rendőrökkel, holott a rendőröket meg kellene becsülni, mert nélkülük nincsen rend.

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára úgy reagált: vajon a Momentum frakcióvezetője akkor is rendőrök megbecsülésére gondolt, amikor füstgránáttal dobálta meg őket? Hangsúlyozta: a kormány szerint valóban megbecsülés és a tisztelet illet minden rendőrt, ezért a kabinet 2010 óta béremelésekkel igyekszik biztosítani a rendőrök számára a perspektivikus életpályát. Jelezte: míg 2010-ben a magyarok óta 64 százaléka érezte magát biztonságban ez mára közel 85 százalékra nőtt, ami a rendőrök eredményes munkájának is köszönhető.

Sas Zoltán (Jobbik) a rendvédelemi illetményalap emelését javasolta és arra figyelmeztetett, hogy ennek elmaradása súlyos problémákat okozhat. Ez egy nehéz hivatás, ami rengeteg lemondással jár,  nem várható el, hogy a rendőrök lemondjanak a lakhatási igényeikről vagy a családalapításról, ehelyett a szolgálati jogviszonyukról fognak lemondani – mondta. Szerinte soha nem látott mértékben szerelnek le a rendőrök, ami veszélyeztetheti a feladatellátást és ezzel az állam működését is. Külön egység létrehozását javasolta a határvédelemre.

Rétvári Bence államtitkár, megjegyezte: a Jobbik úgy tűnik, hogy megpróbál visszatalálni a 2010-es rendpárti irányvonalához, azonban ma már a párt

Gyurcsány Ferenc egyik, fasiszta tagozata a baloldalon belül, ahogyan a többi párt is egy-egy tagozattá vált.

Megjegyezte: annak a pártnak, amely saját rendezvényét nem tudja biztosítani a rendet és ahol a párt elnöke saját alelnökét jelentgeti fel a közpénzek kezelése miatt, kicsit nehéz kifelé azt mutatnia, hogy nála a rend alapvető érték. Emlékeztetett: a kormány 2010 óta duplájára emelte a rendvédelemre fordítható forrásokat, így ezek ma már elérik az 1000 milliárd forintot. Kitért arra is: az ellenzék valóban nagy összeomlást vizionált a veszélyhelyzet végén lejáró felmondási moratórium megszűnésével, azonban a fluktuáció csak egy százalék körüli.

Arató Gergely (DK) arra hívta fel a figyelmet, hogy az embereket leginkább az áremelkedések foglalkoztatják, míg a kormányoldalt a vármegye és a főispán érdekli. Miért van az, hogy a forint gyengül leginkább a régiós valuták közül? – tette fel a kérdést. Kijelentette: kamu, hogy kizárólag a háború miatt van infláció, szerinte a kormány miatt van infláció. Azt mondta: itt az ideje, hogy leszálljanak a földre, és elkezdjenek az emberek valódi problémáival foglalkozni.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint, ha a kormány nem tartaná a kapcsolatot a választókkal, nem ért volna el győzelmet a választáson. Kijelentette: az ellenzék olyan ország képét festi le, ahol a pusztulás uralkodik. Valóban nehéz időszakot élünk – ismerte el, hozzátette ugyanakkor, hogy a magyar gazdaság stabil lábakon áll. A munkanélküliség a hatodik legalacsonyabb az unióban, a bruttó átlagkeresetek 15 százalékkal emelkedtek egy év alatt. A minimálbér az elmúlt tizenkét évben mintegy háromszorosára nőtt – sorolta. Azt javasolta a képviselőnek: nézze meg, milyen infláció uralkodik Európában, és ne tagadja le, hogy az érték annál nagyobb, minél közelebb van egy ország a háborús zónához.

(MTI)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik