A számok nem erről tanúskodnak – olvasható a tekintélyes amerikai napilap cikkében.
A magyar költségvetési hiány nagyjából fele a görögnek. Az euróövezeten kívül fekszik, így nyomás esetén, devizája, a forint leértékelésével lendíthet az exporton. Legfőképpen pedig egy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által támogatott gazdasági átalakítás közepén van, szükség esetén további 2 milliárd dollárt hívhat le.
A hátterében valószínűleg az húzódik, hogy Orbán Viktor, az újonnan megválasztott jobbközép miniszterelnök igyekszik két nagyon eltérő érdeknek megfelelni: az egyik oldalon az elégedetlen választók állnak, akik nem akarják, hogy fizetésük és juttatásaik csökkenjenek, a másik oldalon pedig az Európai Unió, az IMF és a kötvénybefektetők vannak, akik viszont további megszorító intézkedéseket követelnek – írta a lap.
Ezzel párosul a cikk szerzője szerint az európai gazdaságok egyre jobban stagnáló állapotának dilemmája. Az euróövezet gazdaságai az első negyedévben mindössze 0,2 százalékkal növekedtek, ez a vezető gazdaságok sorában a legrosszabb, még az alvó japán gazdaságénál is gyengébb adat.
A magyar kormányzati képviselők a gazdaság helyzetének súlyosságát hangsúlyozó nyilatkoztaival kapcsolatban a The New York Times kiemelte: a görög hasonlat hazai viszonylatban politikai előnyökkel járhat, egyrészt felkészítheti a lakosságot a keményebb kiadáscsökkentésekre, másrészt javíthatja alkupozícióját az adócsökkentési ígéretek és a növekedést öszöntönző lépések tekintetében. Ez a politikai megtévesztési taktika azonban visszafelé sülhet el: a befektetők menekülhetnek a forinttól és elfordulhatnak a költségvetési deficit finanszírozásától.