Amint megszerezte a hatalmat, Adolf Hitler rögvest nekilátott a versailles-i békeszerződés Németországot hátrányosan érintő részeinek felmondásához. A nyugat engedett, mert el akarta kerülni a háborút, de nem utolsó sorban azért, mert egyes passzusok valóban indokolatlanul és megalázóan szigorúak voltak. A szellem ezzel kiszökött a palackból, a Führer következő lépésként hozzálátott a németek egy országban való egyesítésének.
Ausztria bekebelezése után Csehszlovákiából szakította ki a németek lakta Szudéta-vidéket. A brit miniszterelnök Münchenben tárgyalt Hitlerrel, végül a franciákkal együtt meghátrált. Nagy-Britannia és Franciaország diplomatái 1938. szeptember 19-én közölték Prágával: át kell adnia a területet. A britek még tervet is készítettek az új határról, jó hosszú időre kitolva az átadás teljesítését.
Magyar honvédek bevonulása Losoncra (wikipedia)
Horthy elutasította a háborút
De itt most nem a nyugat irányított. Hitler nem akart várni, az 1938. szeptember 30-án hajnalban pedig Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladierők aláírta Csehszlovákia felosztását. Ekkor jött el az idő, hogy Magyarország Európa vezető hatalmainak – köztük a Trianont kikényszerítő “győztesek” – jóváhagyásával megkezdje aelveszített területeinek visszaszerzését.
Hitler egyébként még augusztusban felajánlotta Horthynak, hogy amennyiben háborút provokál Csehszlovákiával, német segítséggel a Felvidék teljes területét visszaszerezheti. A kormányzó ezt határozottan visszautasította. A müncheni szerződésbe azonban olasz javaslatra bekerült egy rész, miszerint Csehszlovákia a területi viták békés rendezése érdekében kezdjen tárgyalásokat Lengyelországgal és Magyarországgal.
Magyar többségű terület
A csaknem egy hétig folyó egyeztetések valójában süketek és vakok eszmecseréje volt, a megegyezés leghalványabb esélye nélkül – írja a Rubicon.hu. A továbbiakat így a nagyhatalmakra bízták. Nagy-Britannia és Franciaország nem akart döntőbíró lenni, az olasz és a német külügyminiszter pedig az arany középutat választotta: az etnikai határok mentén Magyarországhoz csatolt egy 12 ezer négyzetkilométeres sávot 1,06 millió lakossal. Ez volt az első bécsi döntés.
A visszatért terület lakosságának 84 százaléka volt magyar, Szlovákiában 67 ezer, magát magyarnak valló személy maradt. Igaz, hogy a revíziós sikert a későbbi világháborút kirobbantó tengelyhatalmaknak köszönhettük, a döntés a müncheni konferenciából eredően a nyugati nagyhatalmak beleegyezésével – és önkéntes távolmaradásával – született meg.