Javában bőgnek a szarvasok, ezzel pedig országszerte megkezdődött a vadászati főidény, a magyar erdők királyainak vadászati szezonja is. Ilyenkor pedig a vadásztársaságok erdőlátogatási tilalmat rendelnek el jobbára szeptember 30-ig, egyes helyeken október 31-ig. Van, ahol ebben az időszakban végig tilos a megjelölt erdőkben tartózkodni és közlekedni, máshol a korlátozás megszabott időpontok között érvényes.
Az ok egyszerű: ahol puskák ropognak, a gyanútlan erdőjáró könnyen halálos baleset áldozatává válhat. Ám a tilalom megszegői a legjobb esetben is 10 ezer forintos bírságra számíthatnak. Közös érdek, a balesetek elkerülése. A tilalom alá eső területekről a helyi önkormányzatok hirdetőtábláin, az erdei utak mentén fellelhető táblákon, de a helyben gazdálkodó erdészeteknél is bárki tájékozódhat.
Gímszarvas hívja a pástra riválisát (MTI/Kovács Attila)
Vad és gazdálkodás
Rossz idők járnak hát a szarvasbikákra, és itt lehetne belevágni hosszas moralizálásba szerencsétlen, legyilkolt állatokról, “sportszerűségről” és hagyományról. Bárki bármit is gondol, legfeljebb nem vesz a kezébe puskát. Merthogy vadászatra, mint a vadgazdálkodás egyik eszközére jelenleg igenis nagy szükség van. Miután az ember gyakorlatilag eltüntette a természetes élőhelyeket és kipusztította a nagyragadozókat, át kellett vennie a természet szabályozó szerepét.
A vadászat ma is a trófeáról szól, de a vadgazdálkodás már rég nem. Utóbbi célja a természet védelme, a populációk egészségének biztosítása, az élőhelyek megőrzése, a fajgazdagság biztosítása és a túlszaporodott vad jelentette mezőgazdasági és erdészeti kár csökkentése. A célok érdekében persze a ravaszt is meg kell húzni, ám hogy ezt ki milyen indíttatásból teszi, legyen az ő dolga. A vadásztatásból befolyó pénz pedig a legjobb biztosíték, hogy a vad életközösségek fenn is maradnak.
Dám bikák küzdenek a hölgyekért (MTI/Kovács Attila)
Gím és dám
Ejtsünk azért néhány szót azokról is, akiknek a napokban szó szerint bőrükre megy a vásár. Két szarvasfaj él Magyarországon, a gímszarvas őshonos. A bika testhossza akár 2,5 méter is lehet, marmagassága pedig 150 centi. Ehhez jön még a magasra emelt fej és a hatalmas, terpeszkedő agancs, amelynek hazai rekordja 14,5 kilo. Ez az egyik legnagyobb szarvas, a nagyobb bikák súlya elérheti az 400 kg-ot. Joggal tekinthetjük az erdők királyának.
A dámszarvas, vagy dámvad eredetéről vita folyik: ha nem is őshonos, betelepítése már a XIV. században megtörtént. Kisebb a gímnél, marmagassága 75–110 centi között mozog, a bika súlya 100-130 kg. A gímtől kisebb méretén túl lapátszerű agancsa, és vöröses bundáján a minkét nemre jellemző sorokba rendezett fehér pöttyökről lehet megkülönböztetni. A trófeában is van különbség, a magyar csúcstartó dám 5,43 kilogrammot cipelt a fején.
