Van ez a városarculat nevű huncutság. Sok más városban évtizedek óta foglalkoznak vele, mi úgy 10 éve kaptunk rá.
Aztán van ez a tömegközlekedés nevű valami, amiről sokan próbálják elhitetni, hogy közösségi.
A BKK-nál például egy csomó ügyes ember (tényleg jók, sokat ismerek is közülük) dolgozik azon, hogy ez a sok sebből vérző valami ne tűnjön akkora fostalicskának, mint amekkorának évtizedek óta gondoljuk.
Hát, olyan, amilyen, de végül is már városmarketingért felelős főpolgármester-helyettesünk is van.
De van a reflex. A fasztérdekel-reflex. A “darabra megvan, a többit leszarom” attitűd. Ami olykor elhatalmasodik, úrrá lesz, fertőzni kezd és terjed. Ami nem ismer ízlést, minőséget, építészeti díjakat, de elsősorban a jól, szépen végzett munka örömét nem ismeri.
Csak így fordulhat elő, hogy a menekülési tervet valakik
laminált A4-es lapon
celluxszal ragasztották ki
a 600 milliárd forintos 4-es metró
üvegmozaikjára.
Celluxszal bazmeg.
Celluxszal!
Kurva gyorsan cseréljék le! Nem addig, míg szépen mondom, mert már most sem mondom szépen.
