Az így keletkezett olvadékvíz-tavak a négy évvel korábbi állapotuknak a 13-szorosára dagadtak. A gleccserek rendkívül érzékenyek a hőingadozásra, ezért kiváló eszközei a megfigyeléseknek – mondta el Kang Si-csang, a Kínai Tudományos Akadémia tibeti fennsíkot kutató intézetének munkatársa tette hozzá.
A tibeti fennsík gleccsereinek területe körülbelül 50 ezer négyzetkilométer, ez a Kínában található összes hasonló, mozgó jégtömeg 80 százalékát teszi ki. Kang utalt arra, hogy gleccserek fogyatkozása, olvadása a 20. század jelensége, a folyamat felgyorsulását az 1990-es évektől tapasztalták. A jégtömbök, jégpiramisok erdői immár csak a magasabb régiókban találhatók meg, a gleccsereken pedig mind több a repedés, amelyek egyre nagyobbak.
A világ tetejének is nevezett térségben, ahol a Föld legmagasabb pontja is található, a gleccserek a belföldi folyók és tavak vízforrásául szolgálnak. Ez azt jelenti, hogy vízellátásuk folyamatosan csökkenni fog, a folyók áramlása idővel lelassul.