Orbán Viktor hétfőn újabb részleteket árult el arról, hogy a gyereket nevelő szülők mikor és hogyan fogják megkapni jövőre az idei évi személyi jövedelemadójuk beígért visszatérítését. Napirend előtti felszólalásában a miniszterelnök bejelentette:
2022. február 15-éig visszatérítjük – mert vissza tudjuk téríteni – a gyereket nevelő szülőknek az általuk 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót. A visszafizetés felső határa a 2021-es éves átlagbér adótartalma lesz. Adó-visszatérítésben részesülnek a gyereket nevelő kisvállalkozások is. Az ekho szerint adózó szülők az általuk személyi jövedelemadóként befizetett összeget kapják majd vissza, a kedvezményes átalányadót fizető kisvállalkozók, katások pedig az általuk fizetett átalányadó egynegyedét kapják majd vissza, amennyiben gyermeket nevelnek. Összességében 1,9 millió szülő számára 600 milliárd forintot térít vissza az adóhivatal 2022 februárjában.
A bejelentésben újdonság, hogy van már dátum: február 15-éig ígérik az adó-visszatérítést, azaz az országgyűlési választás előtt. Kiderült, hogy a kisvállalkozók is kaphatnak szja-visszatérítést. Sőt, az átalányadózók, köztük a katások is, akik családi adó- és járulékkedvezményre nem jogosultak, mivel nem fizetnek klasszikus szja-t és járulékot.
Bővült a kedvezményezettek köre – korábban 1,5 millióra becsülték, most már 1,9 milliót említett a kormányfő. Ugyanakkor az adó-visszatérítés teljes összegét nem srófolták fel, júniusban is 600 milliárd forintra taksálták, ahogy most is.
A miniszterelnök ezúttal nem említette meg azt a feltételt, hogy az szja-visszatérítés akkor valósulhat meg, ha az idei gazdasági növekedés eléri az 5,5 százalékot.
Jogszabály még nem született az adó-visszatérítésről, ezért csak az eddigi közlésekre hagyatkozhatunk. Ezek alapján a megkérdezett adószakértő szerint van még jó pár részlet, amit tisztázni kell.
Február 15-éig téríti vissza a gyerekeseknek az adót a NAV
Ahhoz, hogy február 15-éig vissza tudják téríteni az adót, két adatra lesz szükség – még jóval február 15-e előtt.
- Az egyik a 2021-es GDP-növekedés,
- a másik az idei átlagkereset.
Az előrejelzések alapján biztosra lehet venni, hogy meglesz az 5,5 százalékos növekedés a tavalyi gyenge bázishoz képest. Elemzők 7 százalék körüli, sőt a feletti növekedést sem tartanak kizártnak. A Központi Statisztikai Hivatalnak viszont fel kell pörögnie, hogy időben rendelkezésre álljon az adat. A tavalyi évre vonatkozó első GDP-becslését idén február 16-án adták ki, ez pedig késő volna az adóvisszatérítéshez.
Ugyanígy nem állt rendelkezésre idén február 15-éig az sem, hogy mennyi volt tavaly az átlagkereset – ebben az évben február 25-én jött ki a KSH ezzel az adattal. Az átlagkereset legutóbb 436 300 forint volt, becslések szerint éves szinten bruttó 440 ezer forint lehet.
Azt is tisztázni kellene, hogyan kell érteni azt, hogy a NAV visszatéríti az szja-t (átalányadózóknak az átalányadót). Eddig ugyanis az adótörvények szerint az volt a rend, hogy a NAV az adózók bevallása alapján térített vissza adót. Csakhogy az szja-bevallási határidő május 20., a katás bevallásé pedig február 25. Kérdés, hogy az adóbevallás előtt lesz-e a visszatérítés, vagy esetleg arra számítsunk, hogy előrébb hozzák az adóbevallásokat. A Pénzügyminisztériumtól ezt is megkérdeztük, várjuk a válaszukat.
Katások, átalányadósok, ekhósok, kisvállalkozások
A katások minden hónapban 50 (évi 600) ezer forint, vagy vállalás alapján havi 75 (évi 900) ezer forint, mellékállásban pedig minden hónapban 25 (évi 300) ezer forint adót fizetnek. A miniszterelnök bejelentése alapján Angyal József okleveles adószakértő szerint nem világos, hogy adómértéktől függetlenül minden katásnak visszafizetik-e az adó negyedét (ha családi pótlékot kapnak). Ha igen, és egész évben katások voltak, akkor a 2020-as évre 150, 225 vagy 75 ezer forint adó-visszatérítésre számíthatnak február 15-éig.
A katásoknak a bevallásban az árbevételükről kell számot adniuk. Azt pedig látja a NAV év végén, hogy hány hónapra volt adófizetésre kötelezett a katás – ebből a visszatérítés összege is rendelkezésére állhat az adóhatóságnál annak érdekében, hogy február 15-éig teljesíthessék az adó-visszatérítést.
Az ekhósoknál azt kellene tisztázni az adószakértő szerint, hogy csak az általánosan adózó bérrész (jellemzően a minimálbérnek megfelelő) szja-ra jár-e visszatérítés, vagy az ekho szja-tartalmára is. A jövedelemből levont 15 százaléknyi ekhóból ugyanis 9,5 százaléknyit személyijövedelemadó-előlegnek kell tekinteni. Pontosítani kellene továbbá, hogy kiket fed le a „kisvállalkozások” megnevezés.
A NAV tudhatja, kiknek járhat adó-visszatérítés
Angyal József emlékeztetett, egy augusztus 6-i kormányrendelettel lehetővé vált, hogy a NAV-nak legyen adata azokról, akik érintettek lehetnek az adó-visszatérítésben. A rendelet értelmében a Magyar Államkincstárnak havonta adatot kell szolgáltatnia a NAV felé azokról, akiknek családi pótlékot folyósított. Továbbá az érintettek házastársáról, bejegyzett élettársáról és élettársáról is, ha ilyen adat rendelkezésre áll. A Magyar Országos Közjegyzői Kamarának ugyanígy jelentenie kell a NAV felé a bejegyzett élettársakat, az Országos Kórházi Főigazgatóságnak pedig a várandósságot, míg az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást működtető szervnek az anyakönyvek házassággal összefüggésben nyilvántartott adatait.
Így január 5-ére rendelkezésére is állhatnak az adatok. Egy dologról azonban – úgy tűnik – mégsem lesz feltétlenül információ: arról, hogy aktuálisan kivel élnek be nem jegyzett élettársi kapcsolatban azok, akik egyébként családi pótlékot kapnak. Pedig amennyiben az élettárs is kap családi pótlékot, akkor neki is járna adó-visszatérítés, ahogy a családi kedvezményt is igénybe veheti – hívta fel a figyelmet az adószakértő.
Ezek alapján az adóhatóság el tud készíteni egy ajánlást az adó-visszatérítésről – azt azonban az eddigi rend alapján jóvá is kellene hagyatniuk az adózóval, és utána jöhetne a kiutalás. Kérdés, ez így mind belefér-e február 15-éig, ahogy a kormányfő ígérte hétfőn.
Igénybe vett családi kedvezmény, plusz adó-visszatérítés
Az adó-visszatérítés szülőnként az átlagkeresetig, azaz nagyjából 440 ezer forintig járhat. Csakhogy a gyerekesek más kedvezményeket is igénybe vehetnek, amivel nőhet a nettó fizetésük. Akik ifjú házasnak számítanak, azok havi 5 ezer forint adókedvezményt érvényesíthetnek. Egy gyerekre pedig összesen havi 10, két gyerekre havi 40, három gyerekre havi 99, négy gyerekre havi 132 ezer forint lehet a családi kedvezmény. A házasságkötési kedvezménnyel most nem számoltunk, és megnéztük, egy szülő esetén kinek mennyi pluszt jelenthet minimálbérnél, bérminimumnál és átlagkeresetnél az adó-visszatérítés, ha eddig maximálisan kihasználta a családi kedvezményt. A mai tudás alapján a szülő akkor részesülhet az adó-visszatérítésből, ha van szja-ja, az pedig akkor van, ha a családi kedvezmény nem nullázta le a jövedelemadót.
Két gyerek mellett azonban csak az átlagbéresnek maradt levont szja-ja a családi kedvezmény érvényesítése mellett, így neki lehet csak adó-visszatérítése, 310 ezer forint körüli összegben. Három-négy gyereknél a szülőnek nem marad fizetendő jövedelemadója, ha kimaxolta év közben a családi kedvezményt, így adó-visszatérítésre sem számíthat valószínűleg.
A maximális szja-visszatérítés az átlagkereset után szülőnként 800 ezer forint körüli összeg lehet a tavalyi évre a gyerekeseknek, azaz két szülő esetén elvileg akár 1,6 millió forint. Nyilvánvaló, hogy ha a szülők kevesebbet keresnek idén, mint az átlagkereset, illetve érvényesítettek már adókedvezményt év közben, akkor a maximális szja-visszatérítést nem tudják majd kihasználni.
A családi járulékkedvezményről is dönteni kell
Elvarratlan szál a családi járulékkedvezmény – hívta fel az adószakértő a figyelmet. Mi úgy számoltunk, hogy azt is igénybe vehetik a szülők, de ez így sehol nem mondatott ki eddig. Viszont szeptembert írunk, tehát ha valaki igényelte év elején a családi kedvezmény érvényesítését, az eddig minden hónapban megkapta már. Feltételeztük, hogy ez a szülőknél is marad.
Ha olyan családról van szó, ahol a szülők eddig is átlagkeresetet kaptak, akkor az egyik szülő egymaga érvényesíthette a teljes adó- és járulékkedvezményt, még abban az esetben is, ha négy gyermekük volt. A másik így családi kedvezményt nem kapott.
Jövő februárban ő pluszban megkaphatja a csaknem 800 ezer forintos szja-visszatérítést, és ha csak egy vagy két gyerekük van, akkor az első szülő is visszakaphatja azt az szja-t, amit nem nullázott le neki a családi kedvezmény. Így egy gyerek esetén az eddig évi 120 ezer forintról majdnem 1,6 millió forintra ugrik a család adó- és járulékkedvezménye. Két kedvezményre jogosító gyermek mellett 1,1 millió forint lehet a két szülőnek a plusz, ha azonban három vagy négy gyerek van, akkor már csak 800 ezer forint körüli az adó-visszatérítés.
Egy és két gyerek mellett így összesen mintegy 1,6 millió forinttal nőhet a család jövedelme (ez pont annyi, mint kétszer az adó-visszatérítés maximuma), három gyermeknél viszont már majdnem 2 millió forinttal, négy gyermek esetén pedig nagyjából 2,4 millió forinttal lehet több ahhoz képest, mintha nem lenne gyerekük.
Kérdés, valóban így lesz-e, azaz megtarthatják-e a szülők az év közben igénybe vett adó- és járulékkedvezményt, és ezen felül visszakaphatják-e átlagkeresetig az év közben tőlük levont szja-t is. Ha igen, az is kérdés az adószakértő szerint, hogy mi lesz azokkal, akik év közben nem érvényesítették a családi járulékkedvezményt, csak bevalláskor tervezték ezt. Ha visszakapják február 15-éig a befizetett szja-jukat, vajon a bevalláskor érvényesíthetik még a járulékkedvezményt is?
Azt sem tudni egyelőre, hogyan kezelnék az adó-visszatérítésnél az egyéb jövedelmeket, például az ingatlan bérbeadásából származó bevételt, amiről csak a bevallásnál derül ki, hogy mennyi, és akkor a családi kedvezmény is érvényesíthető belőle.
