Kultúra

Így szervezem az életem apaként (x)

Egy nap sokféle és ugyanolyan. Izgalmas és unalmas. Munkás és pihenős. Sok feladatos. Amik sosem nőiesek vagy férfiasak, sosem anyásak vagy apásak. Hanem emberi feladatok, szülői feladatok. Kutyát sétáltatok és etetek, itatok, lezuhanyozom, talán reggelizem, majd jönnek a jól irányzott kérdések: bepakoltál, kulacsot, maszkot tettél el? Ezután nagy nehezen elindulok. Hol egyik, hol másik vagy akár mindkét gyerekemet elviszem az iskolába és/vagy az óvodába. De olykor egyiket sem, olyankor a feleségem szállít. Szél Dávid pszichológus, az Apapara blog szerzője és számos könyv írója mutatja be nekünk egy napját.
Zewa


Szél Dávid pszichológus, az Apapara blog szerzője és számos könyv írója

A gondoskodás generációkon keresztül kizárólag a nők feladata volt a családban. A mai szülőknek azonban épp az a feladata, hogy ezeket a mintákat átírja, és a gyerekek már egy olyan világban nőjenek fel, amelyekben a családról való gondoskodás csapatmunka. Érezd jól magad, majd jövök érted, bocs, most nincs időm hosszan búcsúzkodni, sietnem kell haza, jönnek hozzám. És tényleg, általában kilenckor jön az első online kliens, ötven percenként kimegyek a feleségemhez, aki sokszor szintén itthonról dolgozik, váltunk pár szót, aztán jön a következő ember. Közben néha nagyobb szünet, akkor vásárlás, kutyasétáltatás, bambulás, néha ebédet készítek. Máskor vacsorát. Attól függ, mi volt az ebéd az óvodában, iskolában, kinek mennyire volt kedve enni. Ha tudom, hogy nem volt nagy szám az ebéd, akkor főzök. Nyáron kevesebbet, vagy megúszósabb kajákat. A főzés, a tanulás mellett, a mögöttünk álló egy év alatt szinte minden háztartásban központi téma volt. Közben úszik a lakás. Elpakolom a konyhát, kicsit talán a nappalit. Jóbarátokat nézek. Felporszívózom a lakásba befújt nyárfaszöszöket. Rengeteg van belőlük, sziszifuszi munka. Berakom a mosást, kipakolom a mosogatógépet. Máskor be. Vagy a feleségem csinálja mindezeket. Vagy mindketten. Ahogy alakul. Van, hogy segítenek a gyerekek is. Teregetni, reggelit elkészíteni nem szeretek. Előbbihez rendesen oda kéne férnem a teregetőhöz, de nem férek oda, utóbbiban túl körülményes vagyok. Közben dolgozom. Terápia, írás, karakterszámlálás. Délután, ha tudok, megyek valamelyik vagy mindkét gyerekért, kutyával vagy anélkül, attól függ, honnan érkezem. Mindkettő új, a kutya is, a máshonnan érkezés is, hiszen eddig csak itthon dolgoztam, most már lassan merek kimozdulni. Otthon kevés kütyü, lecke, ha van, gyerekek, gyertek, segítsetek megteríteni, egyél lassabban, egyél gyorsabban, ízlik? Beszélgetünk iskoláról, óvodáról, munkáról, kutyáról, zenékről, amiket hallgatunk, közelgő hétvégéről, távolodó hétvégéről, élményekről, unalmakról, konfliktusokról, kibékülésekről, a következő napok teendőiről. Valójában egyfolytában beszélünk. Aztán esti rutin. Egyikünk mesél, altat, másikunk elpakolja a konyhát. Késő este még egy sétáltatás. Együtt, külön, mikor hogy.

Nálunk közteherviselés van, mindketten dolgozunk, mindketten családozunk, mindkettőnknek van szabadsága, énideje, hobbija. Szerencse is van benne és akarat is. Fizetett munkáink vannak, láthatatlan, de egymás számára mégis látható munkáink vannak, érzelmi házimunkáink vannak. Némelyiket szeretjük, némelyiküket kevésbé, némelyik megúszható, mert a másik megcsinálja, némelyiket a másik megúszhatja, mert te megcsinálod. Jogok vannak és kötelezettségek. És remélem, a gyerekek is egyre többször és többet fognak betenni a közteherviselésbe. Mert így lesz a család közös. Mindenkié.

Zewa

A prémium kategóriás háztartási papírtermékeiről ismert Zewa 400 kisgyermekes szülőt kérdezett meg a közelmúltban az otthoni munkamegosztásról. A felmérésből kiderül, hogy a háztartási higiéniai feladatok 69 százaléka még mindig a nőkre hárul. Azzal, hogy ez így nem igazságos, a legtöbben tisztában vannak: a válaszadók 85 százaléka fontosnak tartja, hogy olyan családban nevelje gyermekeit, ahol ezeknek a feladatoknak az elvégzése közös felelősség. Ráadásul 93 százalékuk egyetért abban, hogy a gyerekek az otthoni példák alapján élik majd felnőttként is az életüket, így még fontosabb, hogy tudatosan átgondoljuk, milyen mintát nyújtunk nekik. Ez a fő üzenete a Zewa Gondoskodni együtt jó programjának is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik