A megkérdezettek szerint a budapesti életminőség összképét jelentősen rontja „az elvárható szintet sem elérő” közlekedési infrastruktúra. A fővárosiak a legkritikusabbnak a parkolási helyzetet és a köztisztaságot tartják. A lakókörnyezet infrastrukturális tényezői közül a válaszadók a legjobb szolgáltatások között az áram-, a gáz- és a vízellátást említették.
Az úgynevezett humán szempontokat a budapestiek „viszonylag kedvezőnek” értékelik, ez alól a szociális ellátórendszer a kivétel. A kulturális kínálatot, valamint a „városképet” említették a leggyakrabban, mint ami a budapesti életminőséget kedvezően befolyásolja.
A kutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a „magasabb szintű igények csak akkor jelentkeznek, ha az alacsonyabb szintű igények tekintetében az emberek nem szenvednek hiányt”. Amíg a lakosság az elementáris szinten küszködik mindennapi gondokkal, a magasabb szintű igényeknek megfelelő kínálat nem képes pozitív irányba befolyásolni az életminőséget – olvasható a Szonda Ipsos jelentésében.
A kutatás szerint a budapestiek a városvezetést elsősorban az egészségügyi ellátórendszeren, a közlekedési helyzeten, valamint a közterületek állapotán keresztül ítélik meg. Ezért az életminőség a leghatékonyabban az említett területek fejlesztésével javítható.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
