Az MDF tiltakozott
A Magyar Demokrata Fórum kemény hangú levélben kérte ki magának Bíró Zoltán szavait. Herényi Károly, a párt frakcióvezetője „gyáva gyalázkodásnak” titulálta a volt pártelnök interjúját és bocsánatkérésre szólította fel. Antall József támogatói – köztük Bod Péter Ákos, Dávid Ibolya, Boross Péter, Katona Kálmán, Németh Zsolt vagy Szabad György – nyílt levélben tiltakoztak Bíró állításai ellen.
A Magyar Demokrata Fórum egykori elnöke, a korábban az MSZMP-ből kizárt Bíró Zoltán éles hangon kérdőjelezte meg Antall József szerepét a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Bíró egyik „vádja” szerint 1989-ben „bekerültek a pártba olyanok, akiket vagy küldtek a titkosszolgálatoktól, vagy az MSZMP-ből és más hasonló szervezetektől érkeztek és bomlasztottak. Mint az egykori pártelnök elmondta, Antall Józseffel együtt beépítettek embereket, akik azért vállalták és vállalhatták ezt a szerepet, hogy gátlástalanul végigvigyék ezt a privatizációt”. Antall József 1990-ben (Fotó: MTI) —-Másként látják a jelen politika tükrében—- A Vision Consulting elemzője hozzátette: voltaképpen marginális jelenségről van szó, és a többség véleménye nem változott a rendszerváltás, illetve annak főszereplője megítélését illetően. „Az ilyen típusú viták persze újra és újra felszínre kerülhetnek, akár politikai haszonszerzés céljából, akár pusztán a történelem újabb kutatásai révén” – mondta a szakértő. Ez a viszonyulás most ismét megváltozóban van: a jobboldalon belül ugyanis – ahol sokáig épp az antalli örökség képviseletéért folyt a küzdelem – egyre inkább Antall és a rendszerváltás megítélése válik fő kérdéssé abban a vitában, amely a valódi jobboldaliság definiálásáról folyik.
Bíró Zoltán megkérdőjelezte Antall rendszerváltásban betöltött szerepét is: véleménye szerint az amerikai–szovjet paktum része volt a kivonulás.
Antall szerepe megkérdőjelezhetetlen
A történész szerint ezzel szemben annak, hogy Antallt a pártállami titkosszolgálat juttatta volna az MDF csúcsára, semmi alapja nincs. „Semmilyen nyoma nincs annak, hogy a titkosszolgálatok bárkit vagy bármit fel akartak volna építeni. Az ellenzéki erőket egész a rendszerváltásig ellenségnek tekintették” – mondta Rainer M. János a FigyelőNetnek.
A szakértő hozzátette: az amerikai-szovjet paktummal kapcsolatos teória nagy múltra tekint ugyan vissza, (már 1989-ben is felmerült), bizonyítékokkal azonban sosem támasztották alá. „Antall József szerepe megkérdőjelezhetetlen. Tény, hogy 1989-ig nem fejtett ki ellenzéki aktivitást, később azonban, az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásainak jegyzőkönyveiből egyértelműen kiderül, hogy a rendszerváltás közjogi lebonyolításának kimunkálásában mekkora szerepet vállalt” – véli Rainer M. János.
A politológus szerint az Antall József szerepével kapcsolatos vita az egész rendszerváltás megítéléséről szól, amelyet eddig konszenzus övezett. „Persze nem arról van szó, hogy a többség most újragondolja a rendszerváltás, vagy Antall történelmi jelentőségét, de ennyi év eltelte után, bizonyos távolságból, a jelenlegi politika fényében vannak, akik más színben látják az eseményeket” – véli Szomszéd Orsolya.
Az utódpártiságról és a jobboldaliságról szól
Az Antall Józsefet bírálók szempontjából ez a vita egyszerre szól a rendszerváltás megítéléséről és a jobboldal, a jobboldaliság mai helyzetéről. Ez utóbbi pedig szorosan kapcsolódik az utódpártiság kérdéséhez, aminek kapcsán Antall a legtöbb bírálatot kapta. Eszerint ugyanis az akkori kormányfő „kiegyezett” az állampárti múltú vezető politikusokkal, valamint az MDF akkori legnagyobb ellenfelével, az SZDSZ-szel – véli Gyulai Attila. A Political Capital Institute igazgatóhelyettese szerint részben ezen alapul az az állítás, hogy nem történt valódi rendszerváltás Magyarországon.
„Bírálói számára Antall József így ma voltaképpen az ’elmaradt rendszerváltás’ megszemélyesítése, bűnbakká tehető mindazok szemében, akik csalódtak a rendszerváltásban” – hangsúlyozta Gyulai Attila. A szakértő úgy véli, a jobboldaliság szempontjából ez azért fontos, mert az utódpártiság mindig fontos viszonyítási pont volt. A mai jobboldalon a Fidesz a „posztkommunista MSZP-vel” szemben határozza meg magát. Az MDF viszont a 2002-es választások után fokozatosan törekedett a Fidesztől különböző jobboldali pozíció elfoglalására, a Fidesz pedig ennek megakadályozására, gyakran úgy, hogy egykori MDF-es politikusokat vett fel látványosan a sorai közé.
Halála után mindenki elfogadta Antallt
Gyulai Attila felhívta a figyelmet, hogy az Antall József személyével kapcsolatos egyetértés eddig sem volt teljes: a baloldal által kezdetben elutasított első rendszerváltás utáni miniszterelnök a ’90-es évek végére vált olyan politikai személyiséggé, akit szinte minden politikai erő magáénak vallott, rendszerint szembeállítva az éppen aktuális ellenféllel.
