Gazdaság

A munkát terhelő adók felezésével dicsekedett a kormány, de egy fontos körülményről megfeledkeztek

Szigetváry Zsolt / MTI
Szigetváry Zsolt / MTI

A hvg.hu nézett utána, mi igaz a kormány azon az állításából, miszerint „5 és fél év alatt csaknem felére mérsékeltük a munka közterhét.” A kijelentés alapját Varga Mihály pénzügyminiszter videoüzenete adta, amiben részletesebben kifejtette, mit ő mit ért a munka közterhein.

A kiindulási pont, hogy 2022. július 1-én majd megszűnik a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, és 0,5 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho), így 15 százalék lesz a kulcsa. Ezt kell a 2016 végi állapothoz viszonyítani: ekkor még 27 százalék volt a szocho. Így jön ki a „munka közterhének” közel felezése 5 és fél év (plusz egy nap) alatt.  A lap szerint a miniszter posztjában arról nem tett említést, hogy a keresetek után nem csak a munkáltatók fizetnek közterheket, hanem a munkavállalók is, méghozzá nem is keveset.

Vadász Iván adószakértő a lapnak levezette, hogyan változott egy bruttó 300 ezer forintos fizetés közterheinek mértéke 2017. január 1. (ekkor már 22 százalék volt a szocho) és 2021. január 1. között (a 2022-es adótörvényeket még nem fogadta el az országgyűlés). Eszerint a munkáltatói terhek valóban csökkentek, azonban a munkavállalói terhek nem:

300 ezer bruttóból a munkavállalótól 100,5 ezer forintot beszed az állam, így marad neki 199,5 ezer forint nettó (kedvezmények nélkül).

Vadász Iván szerint összességében biztosan nem igaz, hogy megfeleződtek volna a munka közterhei, ráadásul nagyon nagy probléma, hogy nincsenek a hazai adóterhelést vizsgáló kutatások és felmérések, vagy ha vannak, azokat nem hozzák nyilvánosságra, így keveset tudunk a tényleges adóterhelésről. Az adóhatóságnak közzé kellene tennie a jövedelemadó-bevallásokból származó statisztikai adatokat, azokból kiderülne, mekkora és hogyan változott a tényleges adóterhelés.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik