Az Alkotmánybíróság (AB) kimondta, hogy nem lehet automatikusan, akár 90 napig visszatartani a közérdekű adatokat – számolt be a döntésről csütörtökön Szél Bernadett.
A független országgyűlési képviselő beadványa nyomán született döntésben az AB alkotmányos követelményként rögzítette, hogy a 2×45 napos hosszabbítás során meg kell nevezni azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatkérés rendes határidőn belüli teljesítése veszélyeztetné a járványkezelést.
Bár az AB szerint nem alkotmányellenes a szabályozás, annak alkalmazása az – már ha az adatkezelő nem ad részletes indoklást, és nem mutatja be konkrétan, mely közfeladata ellátása kerülne veszélybe a válasszal,
írta a döntésről Szél. Hozzátette azt is, hogy az Alkotmánybíróság szerint „a valószínűsítés nem jelenthet pusztán általános hivatkozást a járványra, hanem az esetlegesen ellátatlanul maradó közfeladatot ténylegesen nevesíteni kell”.
A politikus felidézte, hogy egy éve küzd azért, hogy az AB mondja ki: nem alkotmányos az a gumiszabály, amire hivatkozva állami szervek sora tartja vissza a közérdekű adatokat, jellemzően 90 napig. Első alkotmányjogi panaszát elutasított az AB, mondván semmilyen hátrány nem érte Szélt azért, mert késve kapta meg az adatokat, második beadványa esetén már más volt a helyzet:
Felsoroltam azokat a hátrányokat, amiket az adatok visszatartása okozott: például hogy a hosszabbítást kihasználva várta be a válasszal a kormány a Budapest-Belgrád projekt szerződéseinek titkosítását, vagy hogyan titkolta el három hónapon keresztül Müller Cecília a szociális otthonok fertőzési adatait, a rendőrség pedig a családon belüli erőszak tragikus számait. A lista azóta bővült: most már az Oktatási Hivataltól kezdve az állami cégeken át Paks2-ig mindenki kapásból 45 napot kér, indoklás nélkül.
