Néhány napja elsőként adtunk hírt az Újpesti-öböl partján a Futureal-Cordia-csoport által építeni vágyott új városnegyedről, aminek koncepcióterve cikkünk megjelenésével egy időben jutott el a fővároshoz, így annak – amint ezt cikkünkben is említettük – a jelenlegi állapot szerinti megvalósulása korántsem vehető biztosra, hiszen a főépítész, illetve a főtájépítész az egyes elemek finomítására vagy teljes áttervezésére is kötelezheti az építtetőket.
A több száz oldalnyi anyag ugyanakkor egyértelmű bizonyítéka volt annak, hogy a hazai ingatlanfejlesztők a főváros szívéből relatíve gyorsan megközelíthető, folyóparti üres területek beépítését tűzték ki célul, így a Kopaszi-gát mellett már részben révbe ért BudaPart-projekt, illetve a szomszédos MOL Campus mellett sorra jelenhetnek meg hasonló beruházások.
A XIII. kerületi Önkormányzathoz tartozó Újpesti-öbölben, a befektető cégcsoport kérésére a kerület vezetése módosíttatni szeretné a Fővárosi Településszerkezeti Tervet, illetve a Fővárosi Rendezési Szabályzatot, de az 1994 óta az MSZP-s Tóth József vezette városrész 2020. december 16-án hozott határozatában ennél is messzebbre megy:
A jelenlegi lehetőségek
A cikkünk megjelenésekor hatályos, a kerület településképének védelméről szóló rendelet, illetve a Népszigetet érintő szabályzat szerint a Népsziget déli – a XIII. kerülethez tartozó – részén az üdülőházak karaktere és a fás növényzet megőrizendő, az 500 négyzetméteresnél nagyobb alapterületű új épületek lapostetejének legalább ötven százalékán zöldtetőt kell létesíteni.
A maximális elérhető épületmagasság a különleges területnek minősülő két övezetben 12, illetve 8 méter. Előbbiben minimum 4000 négyzetméteres telkek vághatók ki, melyek maximális beépíthetősége 25 százalék, a területük legalább 50 százalékát azonban zöldterületként kell meghagyni, míg utóbbit akár 1600 négyzetméteres darabokra is lehet szabdalni, de cserébe csak 8 méter magas épületek építhetők, míg a minimális zöldterületi mutató 60 százalékos.
Közel a változás
A várható változásokra a legnagyobb ingatlanos oldalon feltűnt négy különböző, de ugyanazon területre gazdát kereső hirdetés is ráirányítja a figyelmet: egy, a minimális telekterületnél alig nagyobb, 4241 négyzetméteres földdarab ugyanis 450 millió forintért keres épp új gazdát.
A feltöltött információk összefésülésével kiderül, hogy a két szintes családi házat, illetve több kisebb lakást és apartmant is magában foglaló, összesen öt bontható, vagy felújítható ingatlant, valamint egy felújítás alatt álló medencét is rejtő földdarabon korábban vízi sportközpont üzemelt, így közvetlen kapcsolata van a Dunával.
A hirdetések közül kettő is felhívja a figyelmet arra, hogy
az új hatályos területrendezési tervnek hála a terület alkalmas egy akár 36 szobás vendéglátóipari egység (szálloda) kivitelezésére is, de a lehetőségeknek tárháza szinte határtalan,
sőt a terület mérete akár további négyezer négyzetméterrel is növelhető.
A terjeszkedés lehetősége nem feltétlenül pozitív, hiszen a félsziget déli része többek közt az MTK Budapest Felnőtt Szabadidős Vízisportközpontnak, a Budapest Evezős Egyesület Budapest Csónakházának, illetve a XIII. Kerületi Önkormányzat által működtetett, árterületre épült Népszigeti Gyermek- és Ifjúsági Tábornak adott otthont, az ingatlanfejlesztések pedig pillanatok alatt átrajzolhatják a vállalati üdülők, magánkézben lévő üdülőházak, az ezeket a járókelők elől sokszor maradéktalanul elrejtő fák, ipari romok, illetve a koronavírus-járvány előtt hétvégi kikapcsolódást nyújtó part menti bárok dominálta környéket, amiről a 2008-2009-es gazdasági világválság idején befektetők egész sora mondott le, pedig sportközpontról, jachtkikötőről, illetve lakóparkokról is esett szó – emlékezett vissza az Örökségfigyelő 2018-as cikkében.
Kétszáz év történelme
Az 1830-as évekig szigetként létező, majd egy keskeny földdarabbal Újpesthez kötött Népsziget (Szúnyog-sziget) és a pesti oldal közt a félszigetté válásnak köszönhetően született meg a téli kikötő, ami a XIX. század derekán a magyar hajógyártás egyik legfontosabb központjává vált.
Az 1868-ban üzemét ide költöztető Hartmann József, az 1891-ben az öbölben hajógyárat nyitó Nicholson Gépgyár (1912-től Schlick és Nicholson ép-, Vaggon és Hajógyár), illetve az utóbbi magába olvasztásával 1928-ban megszületett Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár miatt ezreknek munkát adó területen egészen 1994-ig, a Ganz Danubius Hajó és Darugyár néven bezárt üzem bezárásáig készültek új hajók, illetve úszódaruk.
Az épületek egy része ma is látható, sorsuk pedig kérdéses, hiszen védettséget nem élveznek – ez alól kivétel az Ister Magyar Vízmű Rt. újpesti oldalon lévő lakóháza –, így állapotuk évről évre egyre romlik.
Nemcsak a hajó- és darugyártás, de a sport is fontos szerepet játszott a Népsziget életében, hiszen az 1928-as olimpia fő helyszínének szánt területen a játékokra való készülődés egyetlen kézzelfogható bizonyítékaként csónakházak épültek, számuk pedig a következő évtizedekben tovább nőtt.
Merre tovább?
Nem kérdés: szükség van a fejlesztésre, nem mindegy azonban, hogy a cikkünkben említett XIII. kerület, illetve az északi részt kézben tartó Újpesti Önkormányzat milyen megoldásokat tart a legideálisabbnak, és hogy a hatályos építési szabályzatok megváltoztatása nyújtotta lehetőségeknek köszönhetően a befektetők milyen, a kijelölt határok alatt maradó, vagy azokat tágítani vágyó terveket juttatnak majd el az építési ügyekben közel egy éve eljáró, a kerületek feje felett épp ezért átnyúlni tudó kormányhivatalokhoz.
A XIII. kerületi nagy beruházások nemcsak magára a városrészre, hanem közvetve az egész fővárosra is hatással lennének, hiszen a Váci út autóforgalma, illetve a főbb tömegközlekedési útvonalak terheltsége is olyan mértékben nőne, ami tovább rontaná a környék élhetőségét.
Az esetleges építkezésekkel járó fakivágások is hosszú időn át negatívan befolyásolnák a környék zöldfelületi borítottságát – az AngyalZöld 3.0 stratégia és program 2020-2024 közti időszakra közzétett terve szerint a kerület egészét illetően a zöldfelületi borítottság 2018-ban 26 százalék volt, ami négy év alatt 3,2 százalékos csökkenést jelentett. A dokumentum ennek okát is elárulja:
a csökkenés oka alapvetően a kerületben megvalósult nagyvolumenű építkezésekkel összefüggésben az újonnan telepített növényzet növekedési időigénye.
A telepítést követő 1-3 évben a zöldfelületek növekedése az újonnan telepített fasorok esetében sem jelentős, így a folyamat 4-5 éven belül általában még csökkenésként dokumentálható, mert a lombkorona nem összefüggő – olvasható a szövegben.
A program célkitűzései közt szerepel ugyan az erdőterület rekonstrukciója, amiért a dokumentum szerint az államnál, illetve a MÁV-nál kell lobbizni, sőt egy közparkfejlesztés is szóba kerül, mindezek azonban még távolról sem jelentik a sziget teljes egészének rendezését.
Megfelelő szabályozás esetén az ipari múltja miatt részben barnamezős területként nyilvántartott Népsziget békés, nem túlzó beépítésű, barátságos zöldterületté válhat, a kevésbé szigorú településképi rendeletek, illetve a különböző méretű telkek magántulajdonba kerülésével jelentkezői építői vágyak azonban olyan irányba változtathatják meg a képét, amit nem engedhet meg egy, a zöldterületeivel hanyagul bánó európai nagyváros.
