Szerdán késő délután hallgatta meg az Országyűlés költségvetési bizottsága Veres Jánost. Az ügy előzménye, hogy a HVG című hetilap a közelmúltban egyes bírósági iratokra hivatkozva azt közölte, miszerint Kabai Károly és Veres János a ’90-es években működött nyírbogáti fémfelvásárló cége a Bogát-Ferr Kft. 1991 és 1994 között hamis számlák alapján igényelt vissza mintegy 55 millió forint áfát. A Bogát-Ferr Kft.-nek Veres János 1991 végétől 1993. december 1-ig volt ügyvezetője, később pedig 1995. május 29-én eladta 50 százalékos tulajdonát a másik tulajdonos, Kabai Károly feleségének és Kabai Károly egyik lányának.
Veres: személyem elleni politikai támadás
Veres János hangsúlyozta: a céget a bírósági eljárásban nem gyanúsították meg, csupán a számlát kiállító személyek ellen folyt eljárás. Az ő személye semmilyen módon nem volt érintett az ügyben és ezért a sajtóban megemlített ügyet kifejezetten „a személye elleni politikai támadásnak” ítéli. „Maga a cég semmilyen szabálytalanságot nem követett el, az APEH egyik vizsgálata is megállapította, hogy a cégnél valóságos árumozgás történt” – hangoztatta a pénzügyminiszter. Veres János megítélése szerint ez az áfa-visszaigénylési ügy azért került most felszínre, mert az általa felügyelt APEH, illetve vám- és pénzügyőrség az elmúlt időszakban nagyon hatékonyan lépett fel a feketegazdaság ellen. Megemlítette például, hogy az APEH az idei év elmúlt szakaszában 28 olyan ügyet derített fel, amelynél a feltárt adóhiány több mint egymilliárd forint volt.
Kételyek
Az ellenzéki képviselők közül többen, köztük Balla György, Mádi László, majd pedig Hargitai János fideszes honatyák számos kérdést fogalmaztak meg, és kételyüket fejezték ki a tekintetben, hogy nem történt szabálytalanság. Balla Györg felvetette, hogy van-e összefüggés abban, hogy Szikora János jelenlegi APEH-elnök abban az időszakban egyik vezető munkatársa volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei APEH-igazgatóságnak. Azt is felvetették, hogy Veres János, mint ügyvezető igazgató, miért nem tudott az esetleges hamisan kiállított számlákról.
Veres János hangsúlyozta: „Szikora Jánost szakértelme tette alkalmassá az APEH elnöki posztjára történő kinevezésre, tehát semmilyen összefüggés nincs a számlaügy és a kinevezés között.” A pénzügyminiszter megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint ügyvezető igazgatója volt a cégnek, de a kft.-nek több ügyvezetője is volt, ő a cég hitelellátását, finanszírozását intézte.
Több ellenzéki képviselő, így Mádi László és Dancsó József is felvetette, hogy nyereséges volt-e a cég abban az időben, illetve hogy a Bogát-Ferr Kft. fizetett-e osztalékot. Veres János határozottan állította, csupán szerény nyereséget termelt a cég, részben amiatt, hogy a működéshez, illetve a további bővítéshez felvett hitelek jelentős kamatköltséggel jártak, egyúttal aláhúzta, ő nem volt alkalmazottja a társaságnak, fizetést nem kapott a cégtől és osztalékot sem vett fel.
Meggyőző volt vagy sem?
Keller László, Molnár László, Kovács Tibor és Molnár Albert MSZP-s honatyák arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Veres János azért került most „célkeresztbe”, mert hatékonyan lép fel a gazdaság kifehérítése érdekében.
A bizottsági meghallgatás végén Kovács Tibor (MSZP) az újságíróknak elmondta, véleménye szerint a Fidesz képviselőinek kezdeményezésére összehívott meghallgatáson kiderült: „Minden alapot nélkülöznek a Veres János ellen felvetett vádak, a pénzügyminisztert azért érik támadások, mert az APEH már idén több mint 280 milliárd forint adóhiányt derített fel. Ezzel épp ellenkező álláspontra helyezkedett Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke, véleménye szerint a miniszter a meghallgatása során nem volt eléggé meggyőző. Jelezte, hogy Szikora János APEH-elnök egy későbbi meghallgatásán visszatérnek majd a kft. ügyére.
