A PPP-konstrukcióban tervezett építkezések mérséklődtek, és az állam is egyre kevesebbet költ építésre. Az útépítések visszaszorulnak, az egyéb építések viszont növekednek – olvasható az elemzésben.
Az építőiparban 2005. végén 96 ezer vállalkozást tartottak nyilván, ebből a társasági adó szerint adózott 31 ezer. Ez utóbbi csoportból mindössze 30 számított nagy cégnek (ezek többsége külföldi társaság magyar leányvállalata), míg 400 volt a közepes és kisvállalkozások száma (a maradék többség mikro-vállalkozás). Abban az évben az építőipari cégek árbevétele 3161 milliárd forintot tett ki. Ebből egy cégre 102 millió forint jutott. Az alkalmazottak száma 165 ezer volt, de ehhez hozzá kell adni további – mintegy 140-160 ezer – alkalmi és nem legális foglalkoztatottat.
A termelés közel felét (48,7 százalékát) a 10 főnél kevesebbet alkalmazó mikrovállalkozások adták. Ezek foglalkoztatták a munkaerő 69,7 százalékát. Egy ilyen kis cég – átlagosan – 5,4 főt alkalmaz.
A tanulmány megjegyzi, hogy az építőiparban a koncentrációnak a jelei sem mutatkoznak. A kockázati tényezők közül kiemelésre érdemesek a következők: erősödik az ágazaton belüli körbetartozás, növekedhet a csődbe jutó cégek száma, és egyre nehezebb szakképzett munkást szerezni.
Mégse lesz az enyészeté Schindler gyára, ami a holokauszt mellett a viharos 20. századnak is emléket állít
Oskar Schindler második, brünnlitzi gyára elhagyatottan áll Csehországban. De már nem sokáig: az egykori textilgyárból múzeum lesz, a munka jelenleg is folyik. Nyugdíjas brit önkéntesek is részt vesznek benne, őket kísértük el a Brno közelében lévő Brněnecbe.