Zólya Zoltán, a tábornak helyet adó Tusnádfürdő polgármestere köszöntőjével kezdődött a nyári szabadegyetem. Mint elmondta, a rendezvénysorozat fórumot nyújt arra, hogy az anyaországba eljuttassák az erdélyi magyarság, a székelység üzenetét. Hozzátette: megpróbálják megértetni azokkal, akik az autonómia ellen vannak, hogy ez Románia európai uniós csatlakozása után még fontosabb a székelység számára.
Markó lemondta a részvételt
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke kifejtette, a tábor nagykorúvá vált, az elmúlt években jelentős változásokon ment át. Amikor először rendezték meg, még Bálványoson, a román sajtó szerint ez egy „kiképzőtábor” volt. „A 18 év alatt azonban polgárjogot nyert a tábor szellemisége, és már sok politikus megtiszteltetésnek veszi, hogy meghívják ide” – hangsúlyozta Szilágyi Zsolt. Kiemelte: ez az első év, hogy mind Magyarország, mind Románia az EU tagjaként ünnepelheti Bálványost.
Bálványos szerepével kapcsolatban kiemelte: rengeteg reformjavaslat hangzott itt el, mint a csángókérdés vagy a székely autonómia. Elmondta: Markó Béla lemondta részvételét, nem él a párbeszéd lehetőségével. Szilágyi Zsolt szerint a 18 év alatt felnőtt egy „tusványosi nemzedék”. Szerinte az erdélyi magyar rendszerváltást már nem lehet sokáig halogatni.
Derzsi László főszervező kihangsúlyozta: ez a tábor nemcsak egy szabadegyetem, hanem a politikai programok mellett tudományos és kulturális rendezvények, koncertek is lesznek.
Németh Zsolt beöltözik (Fotó: MTI)
Magyarország és Románia az erős EU-ért
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, a szabadegyetem fővédnöke elmondta, kevés intézmény élte túl a rendszerváltást, Tusványos azonban már 18 éve folyamatosan működik. Kiemelte: Markó Béla tart Tusványostól, ezért nem jön el. Hozzátette: reméli, végül az RMDSZ elnöke mégsem fogja elmulasztani a lehetőséget a párbeszédre.
A tábor ez évi témájával kapcsolatban elmondta: azért Erős Európa – erős közösségek a fő téma, mert ma Magyarország és az EU is gyenge. Véleménye szerint Magyarországnak és Romániának megvan a lehetősége ahhoz, hogy segítsen megerősíteni Európát, ehhez azonban a két ország között együttműködésre van szükség. A fideszes politikus kiemelte: Magyarország ma gyenge, egy látszatdemokrácia, amellyel az emberek egyre nehezebben tudnak azonosulni. Románia is gyenge, ennek példája, hogy a magyar közösség lététől fenyegetve érzi magát. „A demokráciának nagy gyengesége, ha az emberek nem tudnak azonosulni azzal a politikával, amelynek részesei” – fogalmazott Németh Zsolt. Itt elsősorban azt emelte ki, hogy Romániában tartanak a területi és kulturális autonómiától, amely Nyugat-Európában pedig már elfogadott.
—-Koszovóról vitáztak Tusnádfürdőn—-
Az első kerekasztal-beszélgetést Koszovó státusáról rendezték Tusnádfürdőn Bálványosi Szabadegyetemen. A meghívott szakértők szinte biztosra veszik, hogy Koszovó hamarosan függetlenné válik, nincs visszaút. Vannak azonban, akik szerint a jelenlegi helyzet stabilabb, mint egy esetleges rendezés. Hosszú távon Koszovó függetlensége a romániai magyarság számára is precedens lehet.
Koszovó kérdésében érmes visszanyúlni az 1999-es koszovói NATO-bombázásig – fogalmazott Lőrincz Csaba főtanácsadó, aki úgy vélekedett, hogy a nemzetközi jog szerint ez a beavatkozás nem volt legális, hiszen nem volt sem kollektív önvédelem, sem pedig ENSZ BT-döntés a regionális stabilitás megőrzése érdekében. Lőrincz Csaba szerint a terület előbb-utóbb különválik, ez pedig precedensértékű lesz. Hozzátette: nekünk, magyaroknak a koszovói függetlenség kérdését a térség stabilitásának garantálása szemszögéből kell vizsgálni.
A beszélgetés résztvevői
• Bíró Gáspár, ELTE Politikatudományi Intézet, egyetemi tanár (moderátor)
• Bagi Gábor, volt horvát és szlovén nagykövet
• Toró T. Tibor, a honvédelmi bizottság tagja, Románia
• Lőrincz Csaba, Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottsága, főtanácsadó
• Stier Gábor, Magyar Nemzet, külpolitikai rovatvezető
Stier Gábor szerint a tervet kompromisszumokkal fogják elfogadni, de végül mindenki rábólint. „A rossz béke jobb-e, mint egy rendezetlen konfliktus?” – tette fel a kérdést a Magyar Nemzet rovatvezetője. Koszovó most egy fegyverszüneti állapotban van, és szerinte ez most stabilabb, mint a jelenleg felvetődött végső megoldási lehetőségek.
Az elszakadással ugyanis könnyen felbukkanhat egy Nagy-Albánia törekvés, amely szintén nem a stabilitás irányába hat. Ráadásul megakasztja a Szerbiában elindult, Tadic nevéhez köthető folyamatokat. A szakértő szerint egy lassabb, konszenzusosabb megoldás lenne kívánatosabb. Az újságíró sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Unió, amelyik pedig az egyik legérintettebb Koszovó kérdésében, nem fejti ki saját akaratát, egységes álláspontját.
Erkölcsi kérdés vagy geopolitikai érdekek?
A kilencvenes évek véres testvérháborúi után a Balkán etnikai rendeződése létrejött, s ezért különösen nehéz a visszaút – fogalmazott Bagi Gábor egykori nagykövet. Szerinte túl mély a gyűlölet, ennek rendezéséhez még generációknak kell felnőniük. A diplomata szerint Koszovót Szerbia már elvesztette, hiszen a területen élők kilencven százaléka albán. Kiemelte: a rendezés során a nagyhatalmak a saját érdekeik szerint próbálnak megoldást találni, és nem feltétlenül az adott helyzet legjobb megoldására törekednek. Bagi szerint azonban az Attishaari-terv mindenképpen előremutató, szerinte az első lépés egy, a nemzetközi közösség által ellenőrzött függetlenség lesz. A folyamat mindenesetre nem lesz rövid.
Kerekasztal-beszélgetés Koszovóról
Nem a nemzetközi jog, hanem a nagyhatalmak rendezik ezt a kérdést – állította viszont Toró T. Tibor, a román parlament honvédelmi bizottságának tagja. A politikus szerint a magyar kormánynak is többet kellene foglalkoznia Koszovó kérdésével, hiszen Magyarországnak is érdeke a helyzet rendezése.
Lőrincz Csaba szerint ezzel szemben nem geopolitikai játszma zajlik, legalábbis az Egyesült Államok részéről. A szakértő szerint ugyanis az USA erkölcsi alapon vizsgálja a kérdést, szemben Oroszországgal, amely valóban saját stratégiai érdekei szerint kívánja rendezni a helyzetet.
