Az emberi bőr színe genetikailag kódolt, a „barnulás”, a fokozott pigmenttermelés a szervezet önvédelmi reakciójának a jele. A sötétebb bőr ugyan fokozottabb védelmet nyújt az UV sugárzás ellen, viszont a
Az UV sugárzás
Az ultraviola (UV) sugárzás a napból érkezik, az emberi szem számára láthatatlan. Az UV sugárzást hullámhossza alapján A, B és C betűvel jelölik, az A a legrövidebb. Az emberi szervezet számára az UV-C sugárzás lenne a legveszélyesebb, ezt azonban a légköri ózon elnyeli. Az UV-B sugár „barnítja” a bőrt, és segít a szervezet D-vitamin-képzésében, leégést és bőrrákot okozhat. Az A sugárzás a bőr öregedését, és ugyancsak bőrrákot válthat ki.
lebarnult emberek bőrét előzőleg már sok károsodás érte. A „barnaság” tehát nem az egészség jele! Csupán esztétikai okból nem szabad lebarnulni – mondta a FigyelőNetnek Remenyik Éva, a Debreceni Egyetem bőrklinikájának igazgatója.
A bőrt károsítja, a lelket ápolja
A divat sajnos ebben az esetben is az egészség ellen dolgozik: bőrgyógyászati szempontból a tűző napfényt egyenesen kerülni kell – tette hozzá. Nem szabad azonban lebecsülni a nap jótékony hatásait sem. Az UV-B sugárzás segít a szervezet D-vitaminképzésében, a fény, a napfény pedig fontos szerepet játszik pszichés egészségünk megóvásában.
A bőr barnulása valójában válaszreakció a Napból érkező UV sugarak káros hatására, amelyek azonnal leégést, távlatilag pedig daganatot, a bőr idő előtti és fokozott öregedését okozhatják. Az UV-B sugárzás erős daganatkeltő hatású, napégést, fokozott pigmenttermelést – ez valójában a „lebarnulás” – vált ki. Az UV-A sugarakat, melyek enyhe pigmentáló hatásúak és extrém esetben okoznak bőrpírt, korábban ártalmatlannak gondolták, és azt feltételezték, hogy nem felelős a daganatos megbetegedésekért.
Mára kiderült, ez nem igaz. Az UV-A sugarak a bőr túlzott öregedéséért leginkább felelnek, és bőrrákot is kiválthatnak. Fontos kiemelni, hogy a bőr nem felejt: az élet során kapott UV sugarak hatása összegződik. A késői daganatkeltés szempontjából a legnagyobb rizikót a gyermekkorban elszenvedett napégések jelentik.
Az interneten naprakész adatokat találunk az Európában mért sugárzásról, és a Vöröskereszt jóvoltából tanácsok kíséretében tájékozódhatunk a magyar helyzetről.
Védelem
A legtökéletesebb UV-védelem természetesen az, ha egyáltalán nem megyünk napra, de a legfontosabb az unásig ismételt szabály: 11 és 15 óra között nem szabad védelem nélkül a napon tartózkodni – a nap folyamán ilyenkor a legerősebb az UV sugárzás. Ha ki kell mozdulni az árnyékból, két fronton indulhat a védelem: öltözködés és fényvédő krémek. A vizes pólón például könnyebben áthatolnak a káros sugarak, viszont minél sötétebb és sűrűbb szövésű a ruha, annál nagyobb védelmet nyújt – sorolja a kevés népszerűségre pályázó lehetőségeket Remenyik Éva.
A bőrgyógyász szempontjából a fényvédő krémek nem arra valók, hogy segítségükkel égés nélkül, szépen lebarnuljunk. Feladatuk a bőr védelme abban az esetben, ha vízi sportok, munka, vagy a mindennapi teendők során elkerülhetetlen, hogy a tűző napon tartózkodjunk. A leégés ellen ugyan megvédenek, de a bőrrák ellen nem nyújtanak tökéletes védelmet.
Az ábra matematikai modell, az értékek nem valós mérésekbõl származnak
A napkrém nem mindenható
A fényvédő krémek faktorszáma az UV- B és -A sugárzás elleni védelem fokát jelenti: a 15-ös faktorszámú krém a bőrgyógyász szerint már elég magas védelmet nyújthat, de néhány „apróságot” itt is figyelembe kell venni. A napkrémek hatásfokát egy bizonyos rétegvastagsággal tesztelik a gyártók, azaz ha kevesebbet kenünk magunkra, a védelem is kisebb lesz a dobozon feltüntetettnél. A tapasztalat pedig az, hogy az emberek a „tesztvastagság” mintegy felét viszik fel a bőrükre, ezért a gyakorlatban a fényvédő hatást is felezni kellene.
Egyetlen fényvédő krém sem nyújthat 100 százalékos védelmet. A kettes faktorszám az UV sugárzás 50 százalékát szűri ki, a hármas már 75-öt, majd ahogy emelkedik a faktorszám, úgy feleződik a bőrbe jutó káros sugarak aránya – tárja fel a kevésbé ismert tényeket a debreceni klinika igazgatója. Ezért ma már nem is jeleznek 50-nél magasabb faktorszámot a készítményeken.
A szoláriumot is kerülni kellene
A fényvédő krém vastagságát vagy faktorszámát mindenképpen emelni kell olyan exponált területeken, mint a váll, orr, amelyek nagyobb szögben fogadják a napsugarakat – figyelmeztet a tanárnő. Az anyajegyek, „májfoltok” is fokozott védelemre szorulnak. A napkrémeket a víz, az izzadság lemossa a bőrről, ezért legalább háromóránként pótolni kell, de ha megmártózunk a vízben, utána egyből kenjük be magunkat. A gyermekek fokozott védelmének kiemelt figyelmet kell szentelni.
Ha valaki még téli színével készül tengerparton vagy más, erős napsugárzásnak kitett helyen nyaralni, érdemes utazás előtt kicsit „alapoznia” – tanácsolja Remenyik Éva. Ilyenkor ajánlatos kis „színt szerezni”, előkészíteni a bőr alkalmazkodó mechanizmusait az extrém UV-hatásra, megelőzve ezzel a leégést. Ez fokozatos napozással, esetleg óvatos szoláriumhasználattal érhető el. Az így szerezhető védelem azonban csak 1-2 faktor értékű. Csupán esztétikai okból ugyanakkor a szolárium is kerülendő: a mesterséges barnítógépek UV-A sugárzása bőrrákot és a bőr korai öregedését okozza.
—-Felelőtlen napozás—-
Bőrgyógyászati szempontból tehát egyenesen bűn, ha kimondottan az előnyös külső megszerzése miatt aszalódunk a napon vagy fekszünk be a szoláriumba – összegez a szakorvos. És a hideg tények: évente 3-8 százalékkal nő a bőrrákos betegek száma, és ennél is nagyobb mértékben erősödik a melanóma, a legagresszívebb bőrből kiinduló rákos megbetegedések aránya. Ezek hátterében bizonyíthatóan megtalálható a fokozott UV-terhelés és így valószínűleg a felelőtlen napozás is – tette hozzá.
Az Európai Bizottság a közelmúltban ajánlást fogalmazott meg arról, hogy a fényvédő krémeken fel kell tüntetni az UV-A-védelmet is: jelenleg ezt a gyártók 16 százaléka teszi meg. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől megtudtuk: bár a bizottság ajánlása nem kötelező érvényű, de várható, hogy a készletek kifutása után az új csomagoláson már olvasható lesz ez az érték is. A felügyeletnek egyébként nincs tudomása arról, hogy Magyarországon olyan napvédő anyagok lennének forgalomban, amelyek a csomagoláson feltüntetett értéknél alacsonyabb UV-védelmet nyújtanának.
A média életeket mentett
A napokban mért UV sugárzás ereje nem példa nélküli, de kirívó eset – mondta el megkeresésünkre Tóth Zoltán meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat szakértője. Magyarországon tizenkét éve mérik nagy pontossággal az UV sugárzást: a napokban tapasztalt 8 fölötti érték a „nyári idény” mindössze három százalékában fordult elő. Még jó darabig számíthatunk magas UV sugárzásra. A megelőzés szempontjából fontos, és nem túlzás, ahogy a média a helyzetet kezeli – válaszolta a szakember arra a kérdésre, hogy a magyar média nem túlozza-e el az UV sugárzás extrém mértékét.
A médiumok életeket menthettek meg a héten azzal, hogy már jó előre, és ismételten foglalkoztak a hőségriadóval – válaszolta a fenti kérdésre Mika János éghajlatkutató, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Az emberek felkészülhettek, és ebben nemcsak a riadót meghirdető politikusoknak, hanem a veszélyt tudatosító médiának is nagy szerepe volt. Évente egyébként átlagosan egyszer fordul elő, hogy a napi átlaghőmérséklet három napig 27 Celsius-fok fölött van – ekkor rendelik el a harmadfokú hőségriadót. Tavaly például háromszor is megtörtént, de voltak olyan évek, amikor egyszer sem – mondta a szakember.
Jó napszemüveg, vagy semmi
Az UV sugárzás az emberi szemnek is komolyan árthat. Védelem hiányában károsodhat a szem felszíne például hegesztésnél, síelésnél, ezt nevezzük hóvakságnak – mondta el kérdésünkre Futó Gábor, a tatabányai Szent Borbála Kórház szemészfőorvosa. A nyári nap ellen a szemet beárnyékoló kalap, sapka vagy napszemüveg viselése ajánlott. A napszemüveg nemcsak a látható fényt, de a káros UV sugárzást is kiszűri: hogy milyen százalékban, azt a gyártó vagy ráírja a termékre, vagy műszerrel kell bemérni.
Érdemes jó minőségű terméket vásárolni, hiszen a gyenge UV-szűrő képességű lencse károsabb, mint ha nem is viselnénk semmit – mondja a szemész, aki szerint az a jó napszemüveg, ami az UV sugarak legalább 95 százalékát kiszűri. A pupilla fény hatására összeszűkül, így védekezik a káros sugarak ellen. A napszemüveg „védelmében” ugyanakkor kitágul, és ha nincs megfelelő UV-védelem a lencsén, a sugarak akadálytalanul jutnak el a szemfenékig – fogalmazott Futó Gábor. A tartósan erős sugárzásnak kitett szemekben gyakrabban keletkezik rosszindulatú rákos daganat, például az úgynevezett malignus melanóma. Ezenkívül szürkehályogot vagy makula degenerációt – a szemfenék meszesedése – okozhat.
